2015. január 30., péntek

Rilke

Erre a versre tegnap találtam rá. Újra és újra olvasom és képtelen vagyok betelni vele, annyira gyönyörű és beszédes, régi és mégis aktuális és mai. és igaz......


Az életem táguló körökben élem,
a dolgokon túlra törőn.
A legvégsőt talán soha el nem érem,
de ráadom minden erőm.
Isten az Őstorony, körötte folyton
kerengek századok százaival.
S még nem tudom, mi vagyok: szélvihar, sólyom,
vagy egy hatalmas dal.

(R.M.Rilke)

2015. január 25., vasárnap

örömre fel


"nem a politikusok, nem a tudósok, nem a feltalálók, nem a művészek, nem a jótékonykodók, hanem csakis az örömben élő asszonyok tudják jobbá tenni a világot."

Dr. Kígyós Éva

Drága Kislányom,
ez a legfontosabb. Tapétára való, örök szem előtt tartandó igazság! Szívem legmélyéről remélem,  hogy egész életedet az öröm hatja majd át. Vigyázz majd rá és teremtsd magad körül örömet magadért, és a világért!

szeretettel utópisztikus édesanyád <3 <3 <3

2015. január 19., hétfő

Fatörzs - Isten éltessen Anyukám

Holnap lesz Manci mama, drága Édesanyám 70.szülinapja. Megrendít, hogy nincs lehetőségem, hogy személyesen felköszönthessük. Talán idő lenne felrázni magam az utópisztikus, elképzelhetetlen világomból, ahol azt hiszem, hogy az emberi megoldásoknak van létjogosultsága. Hogy van értéke a szeretetnek, a rokoni kapcsolatoknak és kapcsolattartásnak. Hogy lehet időd, hogy van módod szabadságra menni, hogy törődj azokkal, akiket a világon a legjobban szeretsz. S bár könnyes hanggal közölted Anyukám, hogy éljük az életünket és nincs benned semmiféle elvárás felénk, s ne aggódjak holmi köszöntés miatt, én mégis aggódom. Aggódom, hogy nem tudtam megoldani, hogy melletted lehessek, s nem csak ezen a napon, hanem a hétköznapokban sem. Akkor, amikor szükség lenne rám. Akkor, amikor szomorú vagy, vagy amikor örömödet szeretnéd megosztani. Nem tudok vigaszt nyújtani és nem tudok segíteni, ha arra lenne szükséged. Holnap talán még fájdalmasabb lesz mint bármely más lelkiismeretfurdalástól sajgó átlagos napon. S bár a magam részéről nincs jelentősége szülinapomnak, csak annyiban, hogy akkor is úgy érzem, tiéd az érdem, Te küzdöttél világra. Minden napért hálás vagyok, amit ha távol is, de közöttük töltesz el. Amikor van mód arra, hogy halljam a hangod, és van mód arra, hogy megbeszéljek veled bármit. Isten éltessen drága Anyukám! Nagyon nagyon szeretünk! Bárcsak lenne lehetőségem, hogy megsüssem Neked ezt a tortát, kárpótlásul viszont küldöm a receptet.


Fatörzs (Marka boszikonyhája receptje alapján)



Hozzávalók a piskótához:

  • 6 tojás
  • 6 evőkanál liszt
  • 6 evőkanál cukor

Hozzávalók a krémhez:

  • 2,5 dl tejszín
  • 250 gramm cukor
  • 125 gramm holland kakaópor
  • 350 gramm vaj


A piskótát a szokásos módon készítem, pont úgy, ahogy anyukámtól tanultam. A 6 tojás fehérjét egy csipet sóval habbá verem, - közepesen keményre vertem -. A 6 db sárgáját pedig 6 evőkanál cukorral fehéredésig keverem, majd hozzákeverem a 6 evőkanál lisztet és az egészet összeforgatom a fehérjével. Nagy tepsit kikenek margarinnal majd megszóróm liszttel, és 180 fokos sütőben 10 perc alatt megsütöm.
Amikor elkészül, azonnal kiborítom a már előzőleg kiterített konyharuhára, majd a konyharuha segítségével roláddá feltekertem és így hagyjuk kihűlni.


Közben elkészítjük a krémet. A tejszínt a cukorral felforraljuk és forrás után még 5 percen át hagyjuk bugyogni. Ezután lezárjuk a gázt és kézi habverő segítségével a hozzáadott kakaóport simára keverjük. (csokival is tök jól működik) Majd a vaj egyharmadát is a még meleg krémhez adjuk, és megvárjuk amíg a krém teljesen kihűl. Amikor kihűlt, a maradék kétharmad vajat habosra keverjük, és hozzáadjuk a kakaós krémet és simára összedolgozzuk, amíg sima és habos krémet nem kapunk.

Miután a piskóta teljesen kihűlt, kitekerjük és megkenjük a krémmel. Az egyik végét srégen levágjuk és hozzá illesztjük a hosszabb roládhoz.Az egészet átkenjük a krémmel, és villával áthúzgáljuk díszítésképpen. Aztán mindenki úgy díszíti tovább, ahogy jól esik.

Ez egy szuper süti. Idén karácsonyra készítettem, mert valami karácsonyit szerettem volna sütni, ami nem bejgli. Azt is imádom, de anyukám és Erzsike mama is csinált, felesleges lett volna nekem is. Teli találat volt. Nádja, Borisz mindkettőtöknek nagyon tetszett. <3

Anya

2015. január 18., vasárnap

Szíveket gyűjtök

Mácz István: Szíveket gyűjtök

"Szeretem azt, aki gyűjt. Naponta van öröme. Megnézi gyűjteményét, gyarapítja, ápolja, gondozza, megmutatja barátainak. Közben örül, hogy neki van az, amit szeret.
Tisztelem a bélyeggyűjtőket, a rovargyűjtőket és azokat, akik címkéket, képeslapokat, érméket gyűjtenek. Bármit.
Te mit gyűjtesz?
Amit én gyűjtök, ahhoz nem kell pénz. Amit gyűjtök, annak nincs ára, mégis mindennél többet ér.
Szíveket gyűjtök.
A szív jelkép. Az embert jelenti.
Úgy járom útjaimat, élem napjaimat, hogy szíveket keresek. Talán bolondnak hinnének, ha tudnák, miért nézek kutatón mások szemébe. Bolondnak hinnének, mint a görög bölcset, aki nappal lámpásával embert keresett a piacon.
Szíveket gyűjtök. Nekem nem valami kell, hanem valaki. Ember.
Ember, aki rám mosolyog; aki megért; aki tisztességes; aki hűséges; akiben szeretet él; aki örül, hogy észreveszik; akiben a tehetség egy szóra kinyílik; ember, aki egyszerűen érték, mert ember.
Ha van olyan nap, hogy nem találok, az én hibám.
Nem néztem eléggé szét, nem néztem a látszat mögé, az előítéletek alá.
Szerencsétlensége az embernek, hogy a jót szégyelli. Rejti, mint kagyló a gyöngyét. Hát én feltöröm a kagylót figyelemmel, érdeklődéssel és a gyöngyhalászoknál boldogabb vagyok. Mert az emberek között több az ember, aki méltó, hogy annak lássák, mint az, aki összetörte magában az emberséget.
Elfogult vagyok? Téged nem ismerlek. Embernek tartod magad. Hányan vesznek észre? Hányan kérik a szíved? Hányan látják, hogy jó vagy?
Szíveket gyűjtök. Őrzöm arcukat. A szemük tüzére emlékszem. Ha azt felejtem, énjük bennem marad, amely belém égett egy pillanat alatt.
Nincsenek érméim, bélyegjeim, címkéim, sem galambgyűjteményem.
Szíveket gyűjtök.
Szívem tele van.
Velük és az örömmel, amelyet csak ők adhatnak.
Nézd el nekem, hogy végig magamról írtam. Eszelősen hiszem, hogy nincs nagyobb, fontosabb, mint az ember. Embertelen korban élünk? Ne hidd el. Csak nézz önmagadba, nézz a mások belső világába s meglátod az Embert. Csak annyi időt fordíts embertársaidra, mint a gyűjtők gyűjteményeikre. Kincseid lesznek. Nem olyan, mit pénzzel kifejezni lehet, nem valamik, hanem sok-sok szív benned, valakik, akiknek értéke semmivel ki nem fejezhető és mind személyes öröm életedben."
Gyerekek, csak így érdemes. Szíveket gyűjtsetek és tárjátok szélesre lelketek kapuját, mert így sok örömben lesz részetek! 

Anya

2015. január 10., szombat

Pablo Neruda: Egy himnusz az élethez

Nádja, Borisz,
valahogy így kell, valahogy így érdemes. Tartsátok szem előtt. És légyszi, kérlek, ne féljetek! 


Pablo Neruda: Egy himnusz az élethez

lassan meghal az,
aki soha nem megy útra,
aki nem olvas,
aki nem hallgat zenét,
aki nem tudja megtalálni a maga bocsánatát
lassan meghal az,
aki elvesztette önszeretetét,
aki nem fogadja más segítségét
lassan szokásainak rabja lett,
aki mindig ugyanazt az utat járja,
aki soha nem változtat támaszpontot,
aki nem meri öltözete színét cserélni
vagy soha sem beszél ismeretlenekkel
lassan meghal az,
aki elkerüli a szenvedélyt
és az izgalom örvénylését,
amely a szeme fényét gyújtja
és gyógyítja a szív sebeit
lassan meghal az,
aki nem tudja célpontját változtatni
mikor boldogtalan
a munkában vagy szerelmében,
aki nem mer veszélyt vállalni
az álmai megvalósítására,
élj most!
légy merész ma!
cselekedj mindjárt!
Ne hagyd magad lassan meghalni!
Ne vond magadtól meg a boldogságot!

(Somlyó György fordítása)

2015. január 8., csütörtök

egyszer megérted fiam

Egyszer, ha már elérhetetlen
távolságban leszek tőled fiam
és vánszorgó lábnyomom is elfújja a szél,
nem hagyva magad körül porszemnyi
emléket sem, mi rólam mesél,
jusson eszedbe gyermekkorod
mosolygó napjai.
Láss magad előtt egy képet,
ahol ketten állunk, te meg én...
Talán hároméves lehettél,
mikor határozott szavakkal mondtad
- szeretlek-
S abban a pillanatban
valami leírhatatlanul jó érzés melengette
lelkemet
Hittem, hogy az életnek,
ennél boldogabb percei nincsenek,
nem lehetnek,
mert, aki így szeret, az soha
nem fájdíthat szíveket.
Emlékszel arra, mikor sírós szemeiddel
esdőn néztél rám
s én féltő mozdulattal hajoltam hozzád,
hogy karomba vegyelek,
mert, ha ölelhettelek,
felszáradtak arcunkról a könnyek
s napfénnyé változtak
az ereszekre lecsorgó, hulló esőcseppek.
Emlékszel, elengedtelek,
mikor szabadságra vágytál.
Repülhettél, mint a szárnyait kitáró sas,
mely, akkor is átszeli a tengert,
ha tajtékzó hullám sodorja...
De az a sas, az a sas, fiam,
a végtelenbe szállva is tudja,
honnan indult el, és hol van
régi otthona..

‪#‎KunMagdolna‬ Egyszer megérted fiam

Borisz, ma mellém bújtál. Már este volt. S mondtad, mit csak nagyon ritkán. Kérésre sosem, így még édesebb, tiszta és őszinte. Felém sem fordultál, háttal nekem:
- Szeretlek! - jött a semmiből e legédesebb vallomás, mit anya kaphat gyermekétől......

Én is szeretlek kisfiam!
És szeretlek kislányom!
Szeretlek mindkettőtöket!