Olyan bloggazda vagyok, amilyennek nem kellene lennem. Például kellene időt szentelni arra, hogy azt a néhány finomságot, amit elkészítek Nektek drága gyermekeim, ha majd felnőttek lesztek, akkor Ti is el tudjátok készíteni, mert rátok hagyományozom a receptet. Ehelyett hónapokig a blog felé sem nézek. Néha azért csak, hogy előbányásszak néhány, csak itt található receptemet. Borisz, holnap lesz az oviban a karácsonyi ünnepség. Sütit kell vinned. Szerettem volna valami nagyon csokisat, mert nálad azt, semmi nem múlhatja felül. És szerettem volna azt a receptet is kipróbálni, amit az egyik klubtagunk hozott egyszer. Azt hiszem ilyen finom muffint tán még életemben nem ettem. A nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik. Na és még valami. A hétvégén karácsonyfa vásárlásban voltunk Mint mindenki megtudta, aki körülöttünk fát nézegetett, a férjem rémesen utál velem együtt karácsonyfát venni. Ez nekem is új információ volt. Persze nincs ez véletlenül, mert maximalista vagyok, az meg külön sikerélményt jelent, ha a jót olcsón is szerzem be. Ekkor találtunk az Obiban kapható új, nagyon praktikus szerzeményemre, amivel nagyon könnyedén lehet például muffint díszíteni. Látom, jó szokásomhoz híven, most is csapongok. Ez sem túl nagy újdonság velem kapcsolatban. Néha nagyon szeretem a karácsonyt. A fényeket. Gyönyörű Budapest. Nem csak karácsonykor, de ilyenkor pont olyan mint a mesékben. Aztán fáraszt, mert annyi munkám van, és kevés hozzá a rendelkezésre álló időm. Nem akarok elanyagiasult ünnepről beszélni, mert én is csak egy vagyok a sok közül, aki mondja és mégis csak csinálja. Mert nem tudunk végül mégsem közös konszenzusra jutni, hogy ne költsünk,csak szeressünk. Így időt szakítok, morgok egy sort, mert mi a fenét vegyek, aminek bárki örül, ami talán jelképes, vagy nagyobb de valódi örömet jelent. Nehéz. A legjobb benne a családom. Az olyan nagyon sokat jelent nekem. Nem természetes, hogy vannak. Igazi, szívetmelengető ajándékok. Mind, egytől egyig. Most a muffin témára visszakanyarodok, de érzem, hogy muszáj megint néhány dolgot leírnom. miattatok, hogy legyen egy szelet az anyukátokból és a gyermekkori életetekből. Én csak így tudom csinálni. Borisz, drága kisfiam, remélem rendben lesz holnap ez a muffin és nem vallasz majd szégyent. Egyébként nagyon szeretlek, akár csak a testvéred. Ezt soha ne felejtsétek el. <3 <3 <3
Muffin:
- 4 tojás
- 26 dkg cukor
- 1 dl olaj
- 1 dl meleg, de nem forró víz
- 26 dkg liszt
- 3/4 zacsi sütőpor
Tojásokat szétválasztjuk. Sárgáját a cukorral, olajjal és vízzel kikeverem, majd jöhet a liszt és sütőpor, majd a tojások felvert habjával is elvegyítem.
A tészta elfelezhető és az egyik felébe mehet kakaópor, a másik felébe mák, én most az egészbe kakaót tettem. A recept szerint kell még ezután hozzá tenni 1 dl olajat és 1 dl meleg vizet. Ezt a részt nehezen tudtam értelmezni és mivel a tészta sűrűsége elbírta, ezért bele tettem, de csak a fele mennyiséget.
Nagyon finom lett.
Jaj, de jó volt olvasni. Istenem, ha nekem ilyen üzeneteim lennének a múlból...... !
VálaszTörlésEszméletlenül jól esik Juditom, hogy ezt mondod. És nagyon ösztönöz, hogy írjak még és még és még, hogy a gyerekekre hagyományozzam az emlékezést. <3
VálaszTörlésAbba ne hagyd Évi! Pótolhatatlan lesz egyszer az írásod a gyerekeidnek. Most elkezdtem gondolkodni ... , én miért is nem teszem ezt amit Te?
TörlésEngem mindennap tanít Valaki. Köszönöm.
Puszi Neked és a kis családodnak, ha 20 év múlva olvassátok vagy akár ma.