2014. december 22., hétfő

mennyei flódni

 

Apa szülinapjára mama sütötte a tortát. Nem is ellenkezem, természetes, hogy egy Anya szeretné a gyerekét valami szép és finom tortával megörvendeztetni. Azért mégis szerettem volna valami sütivel én is készülni, annál is inkább mert jöttek köszönteni. Hiába, a karácsony a nyakunkon liheg, óhatatlan, hogy az ember nehezen vonatkoztat el a diós, mákos, édes süteményektől. A flódni már régóta vágyott szerelem. Egészen eddig, nem is ettem igazán finomat. Olyan igazit meg biztosan nem. Sosem készítettem ezelőtt. Nem túl hosszasan, de kutakodtam az interneten. Végül valamiért a Nosaltyn található Vicikó receptjére szavaztam, és mondhatom, nem volt okunk a panaszra. Tökéletes választás volt. A végeredmény mennyei. Komoly, minden elfogultság nélkül állítom. Tudjátok, hogy elismerem, ha valamivel melléfogok. Ez a csoda/álom kategória. A tésztát pontosan úgy készítettem, ahogyan a receptben található, a töltelékben viszont eszközöltem némi változtatást. Arról teszek említést majd. Sok munka van vele, szeretettel teli bíbelődés, de megéri!!!!

Hozzávalók:

Tészta:
  • 550-600 g liszt
  • 300 g vaj
  • 4 egész tojás
  • 100 g porcukor
  • 50 ml száraz fehérbor
Alma töltelék:
  • 1 kg savanykás alma (tisztítva mérve)
  • 30 g cukor
  • 50 ml száraz fehérbor
  • 1/2 mk őrölt fahéj
  • csipetnyi őrölt szegfűszeg
Mák töltelék:
  • 250 g darált mák
  • 50 g cukor
  • 4 ek méz
  • 40 g mazsola
  • 130 ml száraz fehérbor
  • 1 db citrom reszelt héja
Dió töltelék:
  • 250 g darált dió
  • 50 g cukor
  • 4 ek méz
  • 130 ml száraz fehérbor
  • 40 g macsola
Szilvalekvár:
  • 350 g házi vagy jó minőségű egyéb
Tetejére:
  • 1 db tojás
Elkészítés
    1. A tésztához a lisztet elmorzsoljuk a vajjal, és a további összes hozzávalóval egy szép sima, rugalmas tésztát gyúrunk. Lisztezett tálba tesszük, fóliával lefedjük, és hűtőbe tesszük 1 órára.
    2. Eközben elkészítjük a töltelékeket.
    3. A lereszelt almát cukorral, és a fűszerekkel a borban, fedő nélkül megpároljuk, kb 6-8 perc alatt. Ne főzzük, éppen csak összeforrósodjon, kissé megpuhuljon! Kihűtjük. Ezt én is így csináltam :-)
    4. A darált mákot, ill. a diót a hozzávalókkal és borral, állandó keverés mellett összeforrósítjuk. Kihűtjük. Annyit azért én hozzátennék, hogy no para, ha nincs otthon méz, klassz lesz cukorral is. Én nem mértem, viszont jó sokat kóstoltam, így módosítottam, hogy elérjük a megfelelő ízhatást. A bor mehet minden töltelékbe, nagyon finom tőle minden. A diós töltelékhez az almatöltelékről lecsorgó isteni édes lét csorgattam és tettem hozzá 1-2 kanál zsírt is. És a lényeg, zölddió lekvárom is van itthon, az is került bele.A mákosba nem tettem fahéjat, nekem az nem hiányzott bele, tettem citromlét, és szintén az almáról lecsorgó levet, 1-2 kanál zsírt, ja és pici tejet, hogy elérjem a megfelelő sűrűséget.
    5. A tésztát a pihentetés után kissé átgyúrjuk, és lemérjük. Úgy osztjuk 5 részre, hogy négy egyenlő, és 1 db kicsit nagyobb darabunk legyen. Ez lesz az alsó lap.
    6. A nagyobb darabbal kezdjük, kissé lisztezett felületen kinyújtjuk a tepsi nagyságára. (Sütőpapírral bélelt 25 x 35 cm.)
    7. Belefektetjük az első lapot a tepsibe. Erre jön a dió töltelék.
    8. A 2. lapra kerül a mák, a 3. lapra az alma, a 4. lapon lesz a szilvalekvár, és az 5. kerül a tetejére.
    9. A felső lapot megkenjük a kissé felvert egész tojással.
    10. Pár helyen megszurkáljuk egészen a tepsi aljáig.
    11. 170 °C -ra előmelegített sütőbe tesszük, és kb 60-70 perc alatt, arany-borostyán színűre megsütjük.
    Ha jól emlékszem kb. 40 perc alatt kisült. Minden munkát megér. Nekem a top5 süti között van!
     

2014. december 21., vasárnap

Emlékezzetek

Sose feledjetek emlékezni.....

"Emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó. Felejtsd el, ha félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha."

/ Szabó Magda /

Én emlékezem és sosem feledem a nehéz órákat, amelyek szerencsésen elmúltak s egyre ritkábban fájnak csak. És emlékszem azokra, akik segítettek hogy elmúljanak. /mamák, papák, apa, Judit, Peti, s néhány jó barát/ Egyetlen pillanatra sem feledem, hogy segítsek akin tudok és elfogadja a segítséget, Ti is emlékezzetek erre. Felejtsetek el viszont végre félni. Tudom, hogy nehéz, de menni fog, napról napra egyre kevesebbet féljetek. S ha a helyzet félelmetes, cselekedjetek ösztönösen. Legyetek jó, ezt végképp ne feledjétek el!

Szeretlek Benneteket! Erre mindig emlékezzetek és sosem feledjétek el! Ölelés Anya

2014. december 1., hétfő

Sárgaborsó krémleves

Nádjám,
olyan hanyag vagyok. Alig jövök, pedig Nektek írok. Múlt szombaton csak mi hárman voltunk itthon. Apa dolgozott. Lusta szombat reggel volt. 10 órakor még mindannyian pizsiben voltunk. Hú, mit fogunk ebédelni? Csapódott a fejemben. Így élünk mi. Képtelen vagyok a tervezettségre. Lássuk csak. Nyitottam be a spájzba. Mi van itthon? Néhány dolog, közte sárgaborsó. Tészta is volt és mák is akadt. Mit szólnátok sárgaborsó krémleveshez és másodiknak mákos tészta? Leves nem kell, de a tészta jó lesz. Harsogtátok. Na de mákos tészta magában, az azért nem járja. Csak az kap mákos tésztát, aki levest is eszik. Gyorsan beáztattam a sárgaborsót. Jó volt, mert Borisznak volt kedve a kiválogatáshoz. Gyorsan beáztattam. Ez idő alatt legalább felöltöztünk, fésülködtünk. Aztán feltettem főni. Sóztam, borsoztam, tettem bele fűszereket, amit találtam. Tárkonyt, oregánot, bazsalikom is akadt, és babérlevél. Fedő alatt hamarabb főtt puhára mint gondoltam. Máskor legalább van itthon krémsajt. Most az sem akadt. Egy fej vöröshagymát apróra kockáztam és olajon jól megpirítottam. Azt hiszem még liszt sem került bele, be sem rántottam. Amikor a hagyma megpirult, hozzá öntöttem a megpuhult sárgaborsóhoz és botmixerrel jól összedolgoztam. Tejszín sem volt itthon, volt viszont tejföl, ezért sok-sok tejfölt tejjel csomómentesre kavartam és hozzáöntöttem a borsópüréhez. Felengedtem annyi vízzel, hogy elérjük az általunk kedvelt krémleves sűrűséget. A fokhagymát a végén pótoltam, mert az elején kifelejtettem. Talán egy pár csepp citrom levet is facsartam. Végül megjavultam, mert Te a lelkemre kötötted, hogy mielőtt elfelejteném, hogy hogyan csináltam, feltétlenül leírjam a receptet. Hát leírtam. Csodás kérés. Ezek szerint mégis sikere volt a sárgaborsó levesnek. Na jó, csak nálad. Borisz bele sem nyalt. :-) Pirítós kenyérrel ettük, fokhagymával és sajttal. :-)

Hozzávalók:
  • sárgaborsó
  • só, bors, majoranna, oregánó, bazsalikom, tárkony, babérlevél
  • olaj
  • hagyma
  • fokhagyma
  • tejföl
  • tej
Ja, és imádlak! <3 <3 <3

2014. október 12., vasárnap

Rákóczi túrós

Drága Nádja, Drága Borisz,
ma annyira büszke vagyok, mert csodásan sikerült, tényleg, igazán csodásan a mai süti. Ezer éve nem írtam Nektek - ezer oka, de iszonyú sokat dolgozom tényleg -, de a mai csodát muszáj örökségül hagynom Nektek. Nem kerítek nagy fenék aljat a dolognak, mert nem én találtam fel a spanyol viaszt. Csak bemásoltam  Andi oldaláról a receptet úgy, ahogyan nála olvastam. Hála és köszönet a tökéletes receptért és azért is, hogy végre életemben először a tojáshab a tűzhelyből való kivétel után nem esett csúfosan össze. Ha kíséritek Ti is a recept leírásában található utasításokat, ezer százalék, hogy nem fogtok melléfogni. Ha már egyszer nekem is sikerült?! Imádlak Benneteket! 


Rákóczi túrós
 
Linzertésztát kell készíteni :
 
30 dkg liszt
20 dkg margarin
10 dkg porcukor
1 zacskó sütőpor
1 zacskó vaníliás cukor
1 db tojássárgája
 reszelt citromhéj
Ezt a linzertésztát 1 – 1.5 cm vastagságúra kinyújtani és megsütni.
 
Túró töltelék  :
 
0.5 kg túrót, 2-3 evőkanál búzadarával, 1 tojással, 5 dkg cukorral ( többel vagy kevesebbel, attól függ, hogy milyen édes legyen a töltelék ) ,
1 vaniliáscukorral, citromhéjjal és mazsolával elkészítjük.
A közben kisült tésztát ,ha kihűlt vékonyan megkenjük baracklekvárral. És rákenjük a túrótölteléket is.
 
Tojáshab :   5 tojásfehérje , 30 dkg cukor
 
20 dkg cukrot kevés vízzel jó sűrűre felfőzni, úgy hogy a cukor gyöngyözzön. ( éppen csak annyi vizzel amennyi a cukrot ellepi, és közben kevergetni nem szabad! )
A maradék 10 dkg cukrot a tojásfehérjékkel habbá verni és  forrón hozzáadni a cukros vizet is. Ezzel együtt kemény habbá kell verni.
 
A tojáshabot egyenletesen kenőkéssel simára elkenni a túrón és utána a sütőben szárítani  80 – 100 fokon. Csak szárítani, sütni már nem kell!
 

2014. július 24., csütörtök

Mai említésre méltóm: 
Nádja ma nehéz volt Veled. Van az a fura hanglejtésű, kissé hisztérikus reagálás, amit nem kedvelek. Mondhatnám, hogy kiskamaszos, de gondolom 9 évesen még korai lenne. Sok a küzdelem emiatt. Eszköz is csak kevés van a kezünkben. A nyelved fel van vágva, gyors és éles. Beküldtelek a szobádba a mai századszori összetűzésünk után, hogy gondolkodj el. Persze ez sem megy könnyen, mert mindig jogot formálsz egy laza kis ellenkezésre. :-) Aztán mégis bementél. Amikor megalkudtunk, hogy a büntetésnek vége, vacsora következett. Nem kértem, hogy vond le a következtetéseket, hogy bíráld felül a viselkedésed és azt sem, hogy kérj bocsánatot. Magadtól jöttél, átöleltél és bocsánatot kértél és még magyarázattal is szolgáltál. Érett reagálás volt. Annyira, hogy elérzékenyültem. <3

Mai hála:
Tegnap milánói makaróni után ácsingóztam. Nem is gondoltam, hogy ilyen hamar megkapom. Ma azt kaptuk ebédre. Mi ez, ha nem a "kérj és megadatik" varázsige teljesülése?!

2014. július 22., kedd

Mai említésre méltóm:
a világ szar. Egyik lakónk summázta így véleményét ma. Nem tudtam ma meggyőzni az ellentétéről. Meg sem próbáltam. Ma nem. Bár a világ összességében nem szar. Az emberek némely hányada nem túl szimpatikus. Hogy változzanak szinte reménytelen. De Nádja, Borisz tudjátok, hogy mindig van esély a boldogságra. Ne várjátok, hogy a világ és az emberek változzanak. A Ti hozzáállásotokon múlik sok minden. Szinte minden.

Mai hála:
azért, mert jót szórakoztunk azon, ahogyan együtt zötykölődtünk haza az esőben. Én szűk szoknyában, magas sarkúban, biciklivel esernyőt fejünk fölé tartva tekeregtem. Szinte süketen kisfiam, annyira, hogy Te szóltál hogy, úgy bődörögtünk az út közepén, hogy a mögöttünk jövő autó kikerülni képtelen minket. Téged ez roppantul szórakoztatott. Én pedig hálás voltam Nektek, hogy a csöppet sem kellemes szituációt viccre vettétek! Végül is egész jól szórakoztunk :-)

2014. július 21., hétfő

Almás és barackos pite ?

Talán sosem fogom megtanulni, hogy pontosan mi a különbség a pite és a lepény között, és hogy egyáltalán van e különbség? A hétvégén sütöttem két tészta között almás/barackos sütit. Pite, v. lepény :-) Szerintem több verziója itt van már a blogon, de így még nem készítettem. Valaki mesélt róla, hogy Ő hogyan készítette a tölteléket, én még így sosem, na most igen. Szerintem nagyon klassz, megéri a munka. Fél óra alatt fél tepsivel fogyott el. A fénykép vállalhatatlan, de talán már rájöttünk időközben, hogy nem pályázom babérokra a gasztroblogerek világában. A süti tésztája a meggyes változatnál megtalálható, de őszintén szólva én fejből készítem, nem méricskélek. Nagyon elrontani nem lehet. Szerintem. Itt most tényleg a töltelék volt a lényeg.

Almás:
  • reszelt alma
  • cukor
  • fahéj
  • citrom
  • 1 cs. vanília puding
  • 3 dl víz

A pudingot 5 ek. cukorral és 3 dl vízzel felfőztem, majd a reszelt, fahéjas almához vegyítettem. Az Ízesítést bátran bárki szája íze szerint teheti.
Sárgabarackos töltelék:
A félbevágott barackokat fahéjas, cukros vízben feltettem főni. Miután rottyan egyet, a barackot le kell szűrni. A pudingot ugyanúgy elő kell készíteni mint az almás tölteléknél, majd a gyümölcsöt a pudinggal elkeverjük.

A tészta egyik felét nyújtás után a tepsibe helyezzük. Lágyan megszórjuk zsemlemorzsával, majd amikor már majd kihűlt a töltelék, az alsó tészta lapon elsimítjuk. A tészta kinyújtott másik felével beborítjuk, megszurkáljuk, tojással lekenjük és 180 C-ra elő melegített sütőben megsütjük. Iszonytatóan finom! Nekem főleg a barackos tetszett!

2014. július 20., vasárnap

Mai említésre méltóm:
a gyerekvasútnál jártunk. Anyu, apu, gyerekek. Meleg volt, hőség. Kellemetlen, fárasztó. Csakhogy Hűvösvölgyben a gyerekvasút vonalán tényleg nyugtatón hűvös az út. Arra gondoltam nincs több, mit akarhatnék. Nézni bambán a fejemből, érezni a hűs szellő lágy cirógatását arcomon, a vonaton menet közben elmajszolni az otthon előre legyártott szendvicseket. Együtt lenni azokkal, akiket a világon a legjobban szeretek. Akik nélkül nem sokat ér az élet. Már már giccsesen szép. Rám tört a nosztalgia. Az én anyukám is elhozott ide bennünket a tesómmal. Emlékezni véltem. És már puffogtattam is a közhelyet: - Milyen fura. Most itt vagyok a gyerekeimmel. Most én hoztalak el Benneteket. Milyen gyorsan elszalad majd az idő. Hamarosan Ti hozzátok ide kirándulni majd a Ti gyerekeiteket!
Így legyen.

Mai hálám: 
a hétvége....... hogy Veletek lehettem, hogy volt lehetőségünk közösen kirándulni. Hogy láthattam milyen önfeledten viháncoltok, saraztok a hőségben. Hogy két pofára gyömöszöltétek a sütit a szátokba, amit sütöttem. Tovább is van. Mondjam még? 

2014. július 15., kedd

Nádjának mindörökkén örökké

És Borisz kisfiam Neked is, mert Téged pont úgy szeretlek! <3
 
Ornella Fiorini : Lányomnak

Nagy szárnyakat szeretnék adni neked,
hogy szállj,
erőseket,
mint a karvalyé, hogy a szabadság
magasságában
könnyű szárnyalással
lebegni tudj,
és siklani
az élet színein át,
a csendben
meghallani a szelet,
és minden szót, melyből mesék születnek.
Emlékezz erre,
és élvezd a repülést
a tenger felett,
a fűszálakon át,
sőt - miért is ne?!-,
akár széttépett álmok között,
mert mindennek, még a zúzmara
jegének is értelme van.
Erős szárnyakat szeretnék adni neked,
hogy leküzd a távolságot,
a port, mely a szívedet szorítja,
és mindazt, mi aranynak látszik,
de amely valójában nem az.
Nagy szárnyakat szeretnék adni neked,
sűrű pelyheset,
hogy megóvjon, ha elvétenéd a repted,
és ha le is zuhansz,
ne essen bajod.
Íme hát a szárnyak, melyeket adni szeretnék neked,
de nem lehet,
mert csak te vagy, ki magadnak őket megteremtheted.

(Fordította: Erdős Olga)
Nádja Kislányom, Borisz Kisfiam:
mindennapi említésre méltóm Nektek! Tartsátok szem előtt, mert valahogy csak így érdemes:

"GABRIEL GARCIA MÁRQUEZ búcsúlevele (amikor évekkel ezelőtt visszavonult):
 
Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy rongybábú vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan kihasználnám. Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de meggondolnám azt, amit kimondok. Értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért, amit érnek, hanem azért, amit jelentenek. Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott szemmel töltött perccel hatvan másodpercnyi fényt veszítünk.
Akkor járnék, amikor mások megállnak, és akkor ébrednék, amikor mások alszanak.
Ha Isten megajándékozna még egy darab élettel, egyszerű ruhába öltöznék, hanyatt feküdnék a napon, fedetlenül hagyva nemcsak testemet, de lelkemet is. A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt hiszik, az öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést! Szárnyakat adnék egy kisgyereknek, de hagynám, hogy magától tanuljon meg repülni.
Az öregeknek megtanítanám, hogy a halál nem az öregséggel, hanem a feledéssel jön. Annyi mindent tanultam tőletek, emberek. Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.
Megtanultam, hogy amikor egy újszülött először szorítja meg parányi öklével az apja ujját, örökre megragadja azt. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra, amikor segítenie kell felállni. Annyi mindent tanulhattam tőletek, de valójában már nem megyek vele sokra, hiszen amikor betesznek abba a ládába, már halott leszek.
Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt amit gondolsz. Ha tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek, és imádkoznék az Úrhoz, hogy a lelked őre lehessek.
Ha tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak, azt mondanám neked, "szeretlek", és nem tenném hozzá ostobán, hogy "hiszen tudod".
Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap van velünk, szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek, és hogy sosem felejtelek el.
Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést.
Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd fülükbe, mennyire szükséged van rájuk, szeresd őket és bánj velük jól, jusson időd arra, hogy azt mondd nekik, "sajnálom", "bocsáss meg", "kérlek", "köszönöm" és mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz.
Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért. Kérj az Úrtól erőt és bölcsességet, hogy kifejezhesd őket. Mutasd ki barátaidnak és szeretteidnek, mennyire fontosak neked. Ha nem teszed meg ma, a holnap ugyanolyan lesz, mint a tegnap.
...és ha nem teszed meg, az sem érdekes. EZ AZ A PILLANAT."

2014. július 8., kedd

Mai említésre méltóm:
kifejezetten nem rajongok a fociért. Nem így családunk férfi tagjai. Az én foci iránti érdeklődés hiányomat erősen kompenzálva, Ők unásig imádják.A foci minden elméletben és gyakorlatban is mindennapjaink része. Túl sok ez nekem. Igyekszem, hogy ne hőzöngjek, hacsak lehet. Persze néha azért mégis elveszítem a türelmemet. De ami ma történt, az számomra is megrázó. Persze nyilván nem a sport iránti érdeklődésemről, hanem a nagyon is létező szociális érzékenységemről szól együttérzésem. 5 gól 10 perc alatt. Mint mikor elindul az első dominó s dönti mind, mi előtte volt. Mindenki összeomlott. A TV előtt ragadtam. Hiszek a csodákban. Hiszek a játékosokban. Szurkolok.

Mai hála:
sok munkánk van. Nagyon sok. Sokat kíván tőlünk. Sok erőt, kitartást és szervezettséget. Minden működött. Nagyon jó hangulatban. Kézzelfogható, szép eredménnyel. Büszke vagyok a munkatársaimra (na nem mindenkire :-) ) És köszönöm!

2014. július 7., hétfő

Napi említésre méltóm:
hogy néha mindenki elfárad. S időnként egybe esik fizikai fáradtság a lelkivel. Lehet, hogy van rosszabb is. Például amikor úgy érzed, emberek elszívják az erődet. Mentális leterítettség. Ólmos fáradtság. Talán csak egy jól átaludt éjszaka a gyógyír. S néha elég lehet néhány óra, egy kis mérgelődés. A képzeletbeli ajtó bezárul mögöttem. Először, hogy hátat fordíthassak mindennek. Aztán azért, hogy megenyhüljek, s az új lehetőség előtt kitárjam az ajtót ismét.

Mai hála:
kisfiam, kislányom testvéri gyengédsége egymáshoz.

2014. július 6., vasárnap

Mai említésre méltó:
Talán már egy hete kislányom, hogy folyamatosan emlegetted, hogy ma lesz a Mamma mia a TV-ben. Ma nem vagy itthon. És én nem tulajdonítottam különösebben nagy jelentőséget a filmnek. Láttuk már. És egyébként is, úgy terveztem, olvasni fogok. Aztán úgy alakult, hogy a TV előtt ragadtam. És nagyon boldog vagyok.Egyrészről Te jársz az eszembe, hogy milyen jó, hogy vagy. És miközben a film mégis magával ragadott, folyamatosan Rád gondolok. Aztán ahogy halad előre a film, meghatódom. Ez a film valóságos boldogságfilm. Öröm és szépség árad belőle. Szipogok a meghatódottságtól. A film eszembe juttatja milyen gyönyörűséges fiatalkorunk volt. És közben titokban elkezdtem magamban arra vágyni, hogy a filmben látott hangulatot ismét átélhessem azokkal az emberekkel, akik egykoron és most is fontosak nekem.   



Mai hála:
hogy ma az új szagtól illatozó Szabó Magda könyvet a kezembe vehettem. 

2014. július 5., szombat

Mai említésre méltóm:

valójában nem mai, néhány nappal ezelőtti. Az érzékenységnek van árnyoldala, de engem ez cseppet sem érdekel. Az érzékenység pozitív megélése ugyanis, elképesztő magasságokba röpíti az embert. Megnyitja a szívet, és olyat enged láttatni, ami mellett egyébként elmenne az ember. Szubjektív, kinek mi okoz örömet. Gyönyörködöm az emberekben és az Ő pillanataikban. Sorsok tárulnak elém néhány percre. S néha elég csak egy könyv mondata, hol szét válnak a lapok, s ott váratlanul rábukkansz valami fontos üzenetre. Meghallasz egy zene számot, mi elrepít valahová, hol jó volt neked. És imádom a fényképeket. Érzelmi kifejezési eszköz.



Mai hálám:

a türelem azon mennyiségéért, mi megadatott nekem.  (egyébként juthatott volna több is belőle)
És hálás vagyok ezért a csodás képért és egyben ismét meg is köszönöm a kép készítőjének (Elges Kinga)

2014. július 4., péntek


A mai említésre méltóm:
Néha eltelik egy egész nap, mire megérti az ember, mi a nap igazi említésre méltója. Előfordul, hogy nem csak nézek, látok is. Nem csak hallom, értem is. S nem csak értem, el is hiszem. S van, hogy egyszerűen csak tudom. Ma ez.

"Az ember gyökerei nem a földben vannak, hanem fönt, az égben!
A remény a legerősebb gyökér. És az, hogy valamit még tenned kell magaddal, másokkal! Ha hív egy belső hang: Állj föl! Szükségem van rád! Sok embert megmentett a szeretet. És az, ha fölismerte élete értelmét. Az ilyen a viharban állva marad. Vagy elesik ugyan, de föláll! Biztos, hogy föláll, mert tartják fölülről a gyökerei!"

Müller Péter

Mai hálám:
S mai hálámként megköszönöm sorsnak, Istennek, de legfőképpen Varga Mártinak, hogy ezt az idézetet utamba küldte, mert olyan ez most nekem, mint testnek a kenyér. Ámen.

Nem igaz, hogy napi egy említésre méltója van az embernek. És hála híján sem vagyok. De ma csak egyet. S leírom majd a többit is. (emlékeztetőül : fénykép, fülbevaló, erő)

A képet Elges Kinga készítette.





2014. július 3., csütörtök

Mai említésre méltóm:
pizsiparti. Adhat némi okot az aggodalomra. Hangosak. Nagyon hangosan sikítoznak. Percek alatt szét bombázzák a szobát. 10 percenként éhesek. Kettőt harapnak,  azután ott hagyják. Kezet persze nem törölnek. Helyette végig fogdossák a falat. A pacsálásról nem beszélve, ami nem áll meg a fürdőszoba ajtajánál. Sejpegve beszélnek. Mindkettő beszédhibás. Érdekes, Ők mégis kitűnően értik egymást. Aztán egyszer csak elém penderülnek.
- Anya, figyeeeeeelj! 
És mit látok attól elolvad a szívem. A két pucér bugyis kis srác tiszta, mély szeretettel ölelgeti egymást.

Mai hálám:
jó ismét a kezeim között tartani a 3 hete elnyelt bankkártyám. :-)

2014. július 2., szerda

Mai említésre méltóm:
Láttam már sok virágárust. De olyat, amilyet ma reggel, biztosan nem. Egyenesen állt, lágy mosollyal az arcán. Bordó, csíkos ruhát viselt és szürke kardigánt. Haja kardigánjával harmonizált, őszbe hajlott. Lába előtt egyszerű kosár. A kosárban virágok. Fura, eddig sosem látott virágok. A csokor csak egy szál virágból állt, mégis nagyot mutatott. Illatuk szinte beteríthette a teret. A virágárus nem rikoltott. Egyenes térdekkel, arcán lágy mosollyal, szépre fésült ősz hajával kosara mellett állt. Nem tudni mosolya zavartságról vagy szerénységről árulkodott. Ritka jelenség volt. A virágárusok között egyedülálló. Jelenléte hívogató, lénye ellenállhatatlan. Azóta is csak sóvárgok. Miért nem ugrottam le a buszról?  Most nekem is lenn olyan virágom. 

Mai hálám:
hogy én észleltem és értettem, s volt ki tudta, mit kell tennünk mások egészségügyi állapotáért. Talán ma sem keltünk fel hiába. Minden csak hozzáállás kérdése.  

2014. július 1., kedd

Mai említésre méltó:
reggel várakoztam, neki dőlve a korlátnak. Sütött a nap, de hűvös volt. Szemembe sütött a nap. A nagyvárosi forgatag mindig magában hordozza a csodás pillanatokat. Nem túl vonzó a környék és a tömeg is nagy. A lámpa piros volt, sokan csoportosultak várakozva a lehetőségre, hogy átjussanak az út túloldalára. Fiatal anya várt, két gyerekével. Az kisebbik sportbabakocsiban ült, a nagyobbik anyja kezét és a kocsit fogta. Nem beszéltek, csak némán vártak. Nem történt semmi. Nem tudom, kik voltak. Elérzékenyültem a pillanat szépségén és védtelenségükön. Talán mert pillanatokra önmagunkkal találkoztam. Jó lenne tudni, hogy nem volt gondjuk. Jó lenne remélni, csak nagyon reggel még s csak a hajnal nem hozta meg még hangjukat.

Mai hálám:
Hogy van kivel reggel beugrani egy kávéra. Hogy van kinek a reggeli kávé mellett elnyafogjam, hogy muszáj önvizsgálatot végeznem, s ki megnyugtat, minden rendben. Köszönöm! :-)

2014. június 30., hétfő

Mai említésre méltó:
Ma ünnepélyes, néma fogadalmat tettem, hogy mértéktartóbb leszek igazságérzetemet illetően. Túl sokat kockázatok a köz és természetesen önmagunkért. S talán mégsem csupán az én dolgom lenne ez. Azt hiszem vásárra viszem a bőröm. És még az is lehet, hogy feleslegesen. Fenébe a rohadt nagy igazságérzetemmel!!!!

Mai hálám:
Erőm megtapasztalásáért van. Mert hiábavaló igazságérzet ide vagy oda, mégis csak jó volt látni azt, hogy értem a körülöttem zajló érzelmi játszmákat és megtapasztalni az erőmet. S ma higgadt tudtam maradni szorult helyzetben.

2014. június 29., vasárnap

Lekváros bukta


Tegnap Mesiéknél buktát ettünk. Érdekes, már sokféle kelt tésztát készítettem, a bukta kimaradt a karrieremből. :-) Ma amikor megkérdeztem Tőletek, hogy süssek e valamit, a válasz azonnal érkezett: - Igeeeeeen!!!! - feleltétek. A mit kérdésre pedig egyszerre kántáltátok: - Buktát, mint Mesi tegnap.
Végül is nem rossz ötlet, kerestem egy receptet. Íme: Jdkonyha

Hozzávalók:

2014. június 28., szombat

Személyes hála naplóm

Nem az én fejemből pattant ki az ötlet. Persze a hála számomra az egyik legfontosabb szó. A tartalmáról nem is beszélve. Meggyőződésem, hogy akik képesek a hálára, azok boldogabbak az átlagtól. Így történik tehát, hogy bár nem feltétlenül fenékig tejföl számomra sem mindig az élet, alapvetően nagyon boldog vagyok. Az vagyok, aki képes a hálára, valaki, aki képes a legapróbb jónak is örülni.
Olvasok egy könyvet. Boldogságterv a címe. Innen az ötlet. Valóban nehéz naponta hosszasan taglalni, hogy mi minden történik az emberrel. A szerző elkezdte írni az Ő személyes naplóját. Naponta igen, de nem többet mint egy mondat, persze ha többet akarsz, írhatsz többet. Jó ötlet szerintem. Én is csak nehezen veszem rá magam, hogy rendszeresen hosszasan írjak, pedig állítólag grafomán vagyok. Az egy mondatos összefoglaló leginkább valami olyasmi megosztására fog szorítkozni, amely adott napnak valamiért meghatározó momentuma volt. 

Mai említésre méltóm:

Már egészen este volt. Nádja zsémbes, mi már türelmetlen és humortalanok az esti egyfolytában történő evés miatt. Bele volt bukva a tablet-be, hanyagul feleselgetett.
- Mikor kapok már végre vacsorát? - kérdezte már vagy 100-szor.
- Ma már nem. - feleltük kórusban az apjával.
- Én akkor is eszek. - felelte. Mama sütijét, amit meghagytam. - vágta oda öntudatosan
- Jó. Ki tudod szolgálni magad, ugye? - kérdeztem
- Igen, az előbb is megoldottam. - felelte meglepően higgadtan
- Szuper! Ügyi-fogyi vagy. - fricskáztam oda
 Egyszer csak megfordult, mélyen a szemembe nézett majd szeretettel a következőt mondta:
- NEM AKAROM, HOGY MEGHALJATOK!!!!!!

Mai hálám:
Az időért, ami rendelkezésemre állt, hogy végre valami mást csináljak mint egy átlag hétköznap. (Nádjával csajos programoztunk. Persze vásárolgatás. Csak diszkréten, de azért jó volt)

2014. február 16., vasárnap

stíriai metélt

Apa stíriai metéltre éhezett. Én meg azt gondoltam, annyira nem nagy szám ez a kaja. Nem is különösebben foglalkoztam volna vele, ha, ha, ha be nem vásárolt volna hozzá mindent. Gondolhatjátok, hogy már nem volt visszaút. Talán ha eddigi életem alatt egyszer készítettem és biztos vagyok benne, hogy jól sikerült, de nem tett rám különösebben mély benyomást. Innen hát az ellenállás. Persze értetek (majdnem) mindent, szóval a mai menü egyik fogása, stíriai metélt volt.
Olyan jó lett. Egészen bele szerelmesedtem.Nádja, persze amikor megláttad, húztad a szádat és kijelentetted, hogy köszönöd szépen, Te ebből ugyan nem kérsz. Aztán mégis magadba tuszkoltál ebédkor egy kisebb tányérral. Borisz, Te még estére is kértél. Nem is annyira macerás elkészíteni, szóval ígérem, legközelebb nem kell majd ennyi nyasztatni :-)
eperlekvárral (azt is én csináltam :-)

Hozzávalók a tésztához:
  • 50 dkg túró
  • 1 dl tejföl
  • 1 tojás
  • 30 dkg liszt
  • csipet só
  • kb. 5 dkg cukor
  • 5 dkg margarin
A tojást a tejföllel, cukorral, csipet sóval habosra keverjük, és hozzáadjuk az olvasztott margarint is. Ezután hozzákeverjük a túrót, és végül a liszt hozzáadásával tésztát gyúrunk belőle. Lisztezett deszkán 1/2 cm vastagra nyújtjuk a tésztát és metéltet vágunk belőle. Forró vízben kifőzzük, tálba szedjük és olajjal átforgatjuk.

Krém:
  • 2.5 dl tejföl
  • 10 dkg cukor
  • 3 tojás sárgája
  • vaníliás cukor
  • citrom reszelt héja és ízlés szerint citrom leve
  • 3 tojás fehérje

A tojások sárgáját elkeverjük a tejföllel és citrom levével, vaníliás cukorral, majd ráöntjük a tésztánkra és jól átforgatjuk a masszával. A tojások fehérjét jó keményre felverjük, fokozatosan hozzáadva a cukrunkat. Amikor a tojás fehérje is elkészült, összeforgatjuk az egészet a tésztánkkal. Margarinozott, zsemlemorzsával áthintett tepsibe öntjük, majd a 180C-ra előmelegített sütőnkben kb. fél óra alatt készre sütjük.


2014. február 15., szombat

hüge

Azt akarom mondani Nektek (Nádja/Borisz <3 ), hogy nagyon szeretlek Benneteket, de iszonyúan örülök, hogy ma csak kettesben voltunk Apával. Elmentünk a pálvölgyi barlangba
- ehhez a programhoz még Borisz úgyis túl félős lett volna - és minden percét élveztem ennek a napnak. Minden egyes hétvégét azzal kellene tölteni - remélem Ti majd így fogjátok -, hogy felfedezzük a helyet ahol élünk és rácsodálkozunk arra a rengeteg csodára, ami körbe vesz bennünket. Budapest parádésan gyönyörű város.
Vidékhez képest olyan rengeteg a látnivaló és a lehetőség, hogy csak tátom a számat. Már az is óriási kaland, ha egy olyan buszra pattantok fel, amin még és amerre még nem jártatok. Apát elvittem ma magammal a számomra legkedvesebb budapesti cukrászdába.
Semmi flanc, még le ülni sem tudsz, csak mint a Jégbüfében könyökölve egy pulton tömöd, hangosan hümmögve a lehelet könnyű, földöntúli mennyei mannát magadba. Ide mindenkit el fogok vinni magammal akit szeretek és meglátogat minket Makóról. Budapest szombat délután dugig van emberekkel, nagy a forgatag és színes. Annyi hüge - hüge dánul örömet jelent - volt a mai napomban, hogy nem tudnék válogatni melyiket meséljem el. Azt akarom mondani, hogy fontos nekem, hogy képessé váljatok az öröm felismerésére. Hogy felnőttként se veszítsétek el a képességet, hogy a legkisebb dolognak is örvendjetek. Az én személyiségem egyik nagy pozitívuma, hogy gyermeki boldogsággal tudok ujjongani a legapróbb bárminek. Köszönöm Nektek, hogy ma mamáékkal voltatok de jó, hogy most már Nádja a nyakamba csimpaszkodva olvasol szemtelenül bele bármibe, amit írok. <3


2014. február 2., vasárnap

Terike néni kókuszos sütije

Mindig elfelejtem, hogy a január mennyire munkával terhelt. Ez a hónap fullasztóan telt a sok előző éves beszámoló és a jelenlegi évre vonatkozó éves terv megírásával. Mióta megszülettetek, - pedig Nádja Te már 8, Borisz Te meg 5 éves vagy -, alig emlékszem olyan délutánra, amikor aludtam volna egy rövidet, vagy olvastam volna, vagy egyszerűen csak azzal foglalkoztam volna, amire vágytam. A január hétköznapjait és hétvégéit is, sőt az estéimet is leginkább a munkahelyi feladatokkal való foglalatoskodás töltötte ki. Péntek volt a beszámolók beadási határideje. És a hétvégén valami olyasmi történt, amiről csak ritkán számolhatok be. Végeztem ugyan házimunkákat, de leginkább mégis én voltam mindennek a közepe. Ebéd után ledőltem, még ha nem is aludtam, Nádja, Neked horgoltam egy mamuszt, mert ezt kérted, és olvastam, olvastam és olvastam........ Jó könyvet, úgy, ahogyan gyerekkoromban. Faltam és izgatottan vártam, ha le kellett tennem, hogy újra eggyé válhassak a könyvvel. Sütöttem is, persze mióta utoljára itt jártam, nem most először. Az, hogy írok is azt mutatja, hosszú idő óta, most pihentebb vagyok, van időm picit magammal is foglalkozni.
Ezt a sütit is a Klubbunkba járó Terike néni szakácskönyvéből sütöttem meg. Ódákat zengtek az itthoniak, remélem, ha majd felnőttek lesztek, Ti is szívesen elkészítitek és visszautaztok ide, a mai napra, 2014.február 2-ra. Mily meglepő, a süti most sem a recept leírása betartásával készült. Az ok egyszerű, nem volt itthon minden hozzávaló, de az eredmény tényleg jó lett.

Kókuszos tészta: - ezt pont úgy csináltam, ahogyan Terike néni leírta -
  • 7 tojás fehérje
  • 15 dkg cukor
  • 20 dkg kókuszreszelék
  • 5 ek. liszt
A tojások fehérjét keményre verjük a cukorral, majd hozzáadjuk a kókuszreszeléket és a lisztet. Alaposan kizsírozott, lisztezett sütőben megsütjük. Nem lesz túl magas, és nem is piskóta omlósságú, de nagyon intenzív kókuszos ízű finomság.

Az eredeti recept szerint a 7 tojás sárgáját kell 16 dkg cukorral gőz fölött felfőzni, vaníliát hozzáadni és ezzel kell megkenni a tésztát. Legvégül csokimázzal borítani.

Mivel az alaphelyzet nálam az volt, hogy 5 tojásfehérjém volt csupaszon, beáldoztam még két tojást, így meg lett a szükséges tojásfehérje adag, viszont csak két tojássárgájám volt. Így aztán a következő krémet dobtam össze, kóstolás után szabadon, amikor kellett módosítva az eredményt.

Krém:
  • 2 tojásfehérje
  • 6-9 ek. gríz  (fogalmam sincs mennyi volt pontosan)
  • kb. 20 dkg cukor
  • kb. 5 dl tej
  • 1 cs. vaj

A tojást alaposan kikevertem a cukorral, és a grízzel, felhígítottam a tejjel és felfőztem, majd amikor a számomra szimpatikus sűrűséget elértem, és nem volt forró a grízes krém, a vajat elkevertem benne.

A nem forró krémet a kihűlt tésztára kentem, majd csokimázzal megcsorgattam. 

Csokimáz:
  • 1 tábla csokit
  • megöntözve olajjal
berakok nagyon rövid időre mikróban,  amikor elértem a kívánt hőt elkeverem a masszát és rálocsolom a krém tetejére.
Borisz kicsim, hajat vágtunk :-)

Boriszkám, a Te napod ma a kókusz jegyében telt. Igazi új felismerés, hogy rajongsz érte. Nádja, Te óvatosabb duhaj voltál! Ilyenek vagytok :-) És én nagyon szeretlek Benneteket!
Imádott kupikirálylányom, a farsangi jelmezedhez dúrod a szekrény tartalmát szanaszét :-)

2014. január 11., szombat

bejgli

Karácsonyra sütöttem bejglit. Pedig igazából nem is nagyon kellett volna. Mindig csinál Anyukám, és őszintén szólva, bárki bármit tesz, az Övéénél jobban úgysem tud készíteni. Kivételesen nem az Ő receptje alapján készítettem, hanem a szomszéd Juditka néniét. Borisz, Te kifejezetten szereted Juditka nénit. Persze kedves nagyon, mégis fura ez a mély szimpátia, mert Te nem engedsz könnyedén közel magadhoz senkit. Bezzeg Juditka nénit, még a háza előtti járda részt is bármikor szívesen fel söprögeted. Apa szülinapi ananász tortájából vittem neki egy szeletet, és csodálkozva vettem tudomásul, hogy Ő már december 21-én elkészítette a gyönyörű bejgliket. Szerintem a bejgli az mindig komoly történet a készítőjéről és sokat árul el a családról is, legalábbis az ízlésükről biztosan igen. Kaptam kóstolót és bizton állíthatom, hogy szinte vetekedett az Anyukám jól bevált isteni receptje alapján készült bejglivel. Az különösen szimpatikussá tette, hogy a tölteléket nem főzte, így nekem időt spórolt, mégis zamatos, krémes, édes-mézes. A receptet megkaptam és 23-án elkészítettem én is. Nádja megkóstolta, de Te Boriszkám, disznófülű voltál, mézeskalácson kívül nem voltál hajlandó mást enni. Nádja sem vitte túlzásba, két szeletnél Te sem gyömöszöltél magadba többet. Végül is két rúd mákos, két rúd diósat készítettem, és mire haza utaztunk Makóra, már alig maradt valami, amit szegényebb  napokra betettem a mélyhűtőbe. Jutott az utcába 3 helyre és vittünk Anyukámnak is kóstolóba. Nagyon finom lett, bár a mákos lehetett volna krémesebb és picit édesebb is, de a diós, mennyei csoda lett. Makón aztán amikor Anyukámét ettem, persze beismertem, hiába, azzal amit Ő csinál, képtelenség versenyezni.

Ebben a karácsonyban az volt a legszebb, hogy magunk mellett tudhattunk valakit, aki nélkülünk egyedül lett volna. Olyan jó fejek voltatok. Természetes örömmel vettétek, hogy velünk van. Hogy együtt készítjük a karácsonyi vacsoránkat és hogy az ajándékbontás alól sem hiányzott, sőt, hogy a Jézuska neki is csent ajándékot a fa alá.

Most jó volt. Mert bár végig dolgoztam egészen Karácsonyig, lett ajándék mindenkinek. Igaz, apa a tiétekben nagyon sokat segített. Nélküle nehezebben oldottam volna meg. Készítettem sok apró horgolt kedvességet. Nádja persze Te végig reklamáltad az egészet. Miért nem Neked csinálom. Ünnepélyesen megígérem, ha végzek a kétujjas kesztyűmmel, a Te kívánságod teljesül. Persze, ha nem kíván túl nagy ügyességet. :-)


Juditka néni Mami féle mákos - diós bejglije ( drága Juditka néni, örökké hálás leszek ezért a csodáért, millió puszi érte)
  • 50 dkg liszt
  • 35 dkg margarin + 1 ek. zsír
  • 2 tojás
  • 2 dkg élesztő
  • 2 ek. tejföl
  • csipet só
  • 2 ek. cukor

4 cipót gyúrunk belőle és hideg helyen 3 órát pihentetjük.

Diós töltelék:
  • Darabonként 20 dkg dióval számolunk, valamint 15 dkg cukorral.
  • rumba áztatott mazsola - én elhagytam
  • narancshéj - én elhagytam
  • mézeskalács fűszerkeverék
  • fahéj
  • citromhéj és citrom leve
  • ééééééééééééééééééééééééééééés édes fehérbor
Ebből isteni krémes, könnyen kezelhető és kenhető krém lesz!!!!!!

Mákos töltelék:
  • Darabonként 20 dkg mákkal számolunk valamint 15 dkg cukorral
  • narancshéj
  • mazsola
  • fűszerek
  • bor
  • tej
  • citromhéj és leve
A mákos töltelékemmel picit elégedetlenebb voltam, mert nem lett elég nedves. A jó mákos bejgli titka, egy biztos, hogy a mákot daráljátok tökéletesre, tejjel puhítsátok, borral és a fűszerekkel ízesítsétek. 

Őszintén szólva imádom a bejglit, de sok bűnrossz bejglit ettem már. Ezzel a recepttel viszont, akár csak Anyukáméval mellé fogni nem lehet!!!!!!

Nádjám, Boriszom, kíváncsi leszek, nálatok milyen bejgli kerül majd az asztalra. Bízom benne, hogy sosem fog kikopni a karácsonyi hagyományok közül.