2015. november 10., kedd

Gyerek vagyok

Bognár Barnabás: Gyerek vagyok

gyerek vagyok
és álomvilágban élek;
gyerek vagyok,
elöntenek a miért?-ek.
gyerek vagyok
és mindig mindent elhiszek;
gyerek vagyok,
nem mondok nemet senkinek.
gyerek vagyok
és én mindig mindent bírok;
gyerek vagyok,
egyedül hagytak és sírok.
gyerek vagyok
és én mindig hazatérek;
gyerek vagyok,
kóbor álm’im elvetélnek.
gyerek vagyok,
a semmiség is nagydolog;
gyerek vagyok,
kihűltem, és még lángolok.
gyerek vagyok,
s mindig van, amit nem kérek;
gyerek vagyok,
van, amit sohasem értek.
gyerek vagyok
és a gödör szélén ülök;
gyerek vagyok,
minden árnytól megrémülök.
gyerek vagyok
és gyakran, sokszor elesem;
gyerek vagyok,
s nem sérül, csak az értelem.
gyerek vagyok
s lepkét kergetek az úton;
gyerek vagyok
és rút, s nevetek a rúton.
gyerek vagyok,
felnõtt szemekben úszom el;
gyerek vagyok,
ne növesszen még senki fel!
gyerek vagyok
és szeretek, s ti szerettek;
gyerek vagyok,
nevetek és kinevettek.
gyerek vagyok,
kezemben õrzöm a szépet;
gyerek vagyok,
nyújtom kezemet, vigyétek!
gyerek vagyok,
csak az álom az életem;
gyerek vagyok,
mindig megélitek nekem.
gyerek vagyok,
s a színház él velem s veled;
gyerek vagyok,
jöjj, játsszuk el az életet!

Hosszú idő óta nem osztottam meg verset Veletek, de ma ez annyira szép, hogy elkábultam, elringatott a dallam és a tartam. S milyen furcsa, hogy ennél beszédesebbnél nem is bukkanhattam volna a mai napomban.


2015. szeptember 12., szombat

túrógombóc fénykép nélkül

Nahát gyerekek, életemben először sikerült túrógombócot készíteni. Igaz, nem túl gyakran próbáltam, talán pont a kezdeti néhány kudarc volt az oka, hogy hamar feladtam. A mai menü bableves volt, a második volt a gombóc. Borisz kisfiam, azt találtad mondani, hogy ilyen finom levest még nem ettél eddigi 7 éved alatt. Kérted, hogy fényképezzem le, és írjam is le a receptet. Nem készítettem fényképet, és a levesről most mélyen hallgatok. Tudom, hogy elmaradás, és ígérem pótolom, de most jöjjön a gombóc. Ma nem halogatom, hogy majd leírom holnap, vagy azt követő napon. Leginkább azért nem, mert az esti telefonbeszélgetésünkkor Anyukám elmondta, hogy Ő hogyan csinálja, és ez bizony ősi családi recept, ezért óvom, nehogy a feledés homályába vészen a családi recept. Mivel a mai próbálkozás feltűnően jól sikerült, leírom azt a receptet is, ahogyan ma készítettem azután a mamámét. Legközelebb úgy csinálom, és beszámolok, mi volt a különbség.

Hozzávalók:

  • 50 dkg tehéntúró
  • 3 db tojás
  • 6 dkg vaj
  • csipet só
  • 6 evőkanál búzadara

  • Valamint:
  • 2 evőkanál olaj
  • 5 dkg zsemlemorzsa
  • kb. 1,5 dl tejföl
  • cukor
A túrót villával finomra törjük a vajjal, sóval a 3 tojás sárgájával valamint a búzadarával összekeverjük. A fehérjét kemény habbá verjük, lazán a túróhoz keverjük. Alsó hangon 1 órát hűtőben pihentetjük, nekem ez kevésnek bizonyult, szóval biztos ami biztos, jobb a több ideig pihentetés.

Később sós vizet forralunk, és vizes kézzel kis tojás nagyságú gombócokat formázunk, és a lobogó vízbe dobáljuk őket. Fedő alatt kb. 10 perc alatt puhára főzzük.

A Háj mama túrógombóc receptje, amit ma Anyukám megosztott velem:

  • 50 dkg túró
  • 5 tojás
  • 5 ek. búzadara
  • 5 ek. liszt

Elkészítése egyszerű, mindent összekutyulunk mindenféle flikk-flakk nélkül.

2015. július 31., péntek

úgy megnőttél szinte félek

Ma azt mondtam este, mikor már az ágyban voltatok, de elaludni nem akartatok, csitt, olvasok most valami nagyon szépet.
- Jaj, ne! - kérleltél Nádja, - mert ha Te szépet olvasol, annak sírás lesz a vége! - fejezted be a mondatot. Együtt sírtunk mind a hárman.
- Szerencsére nem vagy öreg, Anya! - vigasztalódtatok.
- Még nem. - feleltem, aztán gyorsan lepusziltam a könnyet az arcotokról, és kisiettem, csak hogy magam előtt is titokban tarthassam, milyen tempósan peregnek a másodpercek........



Várnai Zseni: Úgy megnőttél, szinte félek

Amikor még piciny voltál,
olyan nagyon enyém voltál,
engem ettél, engem ittál
rám nevettél, nekem ríttál.
Mikor később nagyobb lettél,
mindig messzebb, messzebb mentél.
Először csak a kiskertbe,
aztán a nagy idegenbe.
Ha itt vagy is, csak elnézel,
akkor is nem engem nézel.
Nem anyádat, nem apádat,
valami más csillagtájat.
Úgy megnőttél, szinte félek,
már a válladig sem érek.
Alig-alig hihetem már,
hogy ölbéli bubám voltál.
Én voltam-e óriási,
vagy Te lehettél parányi?
Sosem voltál nehéz nekem,
nem éreztem gyöngeségem.
Melletted most kicsiny lettem,
ágaskodik hát a lelkem,
nőni akar, hogy elérjen,
homlokodig, hogy felérjen.
Húzol engem Te fölfelé,
mint a napfény maga felé,
fát, virágot, lombos ágat, -
fölemeled az anyádat.

2015. július 27., hétfő

A lelkedért egyedül Te felelsz

Gyerekek, ne hasonuljatok meg! Ha egy mód van rá, soha, de soha. Mindig legyen bennetek elég bátorság ahhoz, hogy nemet mondjatok arra, amihez nem tudjátok és akarjátok adni sem a neveteket sem az arcotokat! Olykor bár nagyon nehéz, de mindennél fontosabb!!!! Azt hiszem......
"Az ember mozdulhat parancsra. A fiú követheti atyját. De ne feledd, ha királyok mozgatnak is téged, vagy hatalmasok, a lelkedért egyedül te felelsz. Isten előtt állva nem mondhatod, hogy mások parancsára cselekedtél, vagy hogy az erény nem volt járható út a számodra. Az nem lesz mentség."
(Mennyei királyság c. film)

2015. július 26., vasárnap

sütés nélküli hűsítő nyári édesség


Amúgy  nagy melegben is szívesen sütök, de az elmúlt napok hősége mégis arra késztetett, hogy valami hideg hűsítő édességet készítsek. Jöttek a közös barátok. Az idő kevés volt, és boltba sem volt lehetőségem elugrani, maradt a kényszerkonyhán fellelhető hozzávalókból összedobott desszert. Jó kis desszert gyerekek! Borisz, Neked különösen tetszett és Marci barátodnak is! Még a receptet is elkérte!

Az eredeti receptet itt találjátok
Hozzávalók:
  • 5 dl joghurt
  • 50 dkg gyümölcs
  • 1 dl tej
  • 2.5 dkg zselatin
  • 2 ek porcukor
Elkészítés:

  1. A tisztított gyümölcsöt apró kockákra vágjuk.
  2. A meleg tejben feloldjuk a zselatint.
  3. A joghurthoz hozzákeverjük a porcukrot, a gyümölcsöt és a langyosra hűtött zselatinos tejet.
  4. A formázó edénybe töltjük.  
Az eredeti recepttől eltértem. Csak natúr joghurtom volt itthon, aminek most külön örültem. Abból sem elegendő, így kefírrel pótoltam az adagot. A natúr joghurtot ízlés szerint elkevertem porcukorral és citrom levével, majd hozzá adtam az elkészített zselatint. Ezzel mindig pórul járok, ma sem történt másképp. Nem sikerült eltalálnom a zselatin mennyiséget, így többnyire nem áll össze a massza. Ilyenkor újratervezés következik. :-) Kiborít, újabb adag zselatin, és következik az aggodalom, hogy nem lesz e gumis.
Gyümölcsöt nem vegyítettem a joghurthoz. Viszont megpucoltam kb. 6 db őszibarackot és cukorral, citrom levével és a barackokból kifolyt lével összeforraltam és készítettem hozzá gyümölcsszót. Pazar, isteni. Igazán nagy sikert arattunk.

 

2015. július 24., péntek

kávé krémes kókuszos süti

Borisz kisfiam,

kétségbeesett vagyok és tehetetlen. Azt hittem, az idő múlásával majd könnyebb lesz. Bátrabb és felszabadultabb leszel. Talán csak hinnem kellene, hogy újabb fejlődési szakaszban vagy, ami most nehéz, de átlendülünk majd rajta. Át, ahogyan sokszor már hasonlóan nehéz időszakokban. Most én is megrekedtem. Most én is megtorpantam. Most én is nagyon félek. Most csak bizakodom. Most csak reménykedem. Bármilyen mérges vagyok, bármit mondok nagyon nagyon szeretlek. Nem tudsz még olvasni, szavakkal mondom holnap el. <3

Tegnap volt a neved napja. Minden ellenállásom ellenére muszáj volt bekapcsolni a sütit. Nem volt menekvésem, nem volt kegyelem. :-) Milyen anya lettem volna, ha nem sütök neked? Milyen anya vagyok.......? ki tudja vajon milyen?

A süti tészta alapját már sütöttem más krémmel. Anyukám írta le a receptet, de elmondta, hogy a gyerekkorunkban általa készített süteményben a krém nem azt volt, amivel mostanában készíti, de már nem tudja visszaidézni a sütihez tartozó eredeti krémet. Én azt hiszem végül mégis rábukkantam, hála Csibe blogjának. Kivételesen most nem módosítottam semmit. Nem is kellett, a recept tökéletes, a süti mennyei. 

Íme:


Hozzávalók:
Tésztához:
  • 7 tojásfehérje
  • 30 dkg porcukor
  • 20 dkg kókuszreszelék
  • 10 dkg liszt
Krémhez:
  • 2,5 dl kávé (lehűtve)
  • 7 tojássárgája
  • 4 evőkanál liszt
  • 25 dkg margarin
  • 20 dkg porcukor

"A tésztához a tojásfehérjéket a porcukorral kemény habbá verjük, majd a kókuszreszeléket, és a lisztet is beleforgatjuk.
Egy tepsit sütőpapírral kibélelünk (kicsit kenjük meg zsiradékkal, így a papír nem csúszkál) és beleöntjük a tésztát. 175 fokon kb. 30 percig sütjük.
A krémhez a tojássárgákat összekeverjük a liszttel, a kávéval, és lassú tűzön folyamatosan kevergetve addig melegítjük, míg sűrű krémet kapuk.
A margarint a porcukorral, majd a langyosra hűtött kávés krémet hozzáadva simára keverjük.
A krémet a tésztára kenjük, és megszórjuk csokireszelékkel." by Csibe

A recept leírásán semmit nem változtattam, köszönet Csibének, és elnézést kérek a kopírozásért, talán megbocsát nekem. :-)

2015. június 9., kedd

Nádja szülinapi máktortája

Drága Kislányom,

most lettél 10 éves. Pontosabban vasárnap. Június 07-én jöttél a világra, pontosan 10 évvel ezelőtt. Elakad a szavam, most sem tudom megfogalmazni pontosan mit érzek. Annyiszor elmondtam, micsoda csoda a jelenléted az életünkben. Miközben manapság minden nap küzdelmesen nehéz mostanában veled.  Pedig hol vagy még holmi kamaszkortól?! Persze ha őszinte akarok lenni, cseppet sem csodálkozom, hiszen tudom, hogy milyen nehéz volt velem is. Tudom anyukám, hogy most bőszen helyeselsz, s talán picit kárörvendsz is - persze kizárólag az ízlésesség keretei között -  hát hiszen megszenvedted velem, hát megtapasztalom milyen gyötrelmesen tehetetlen néha az ember a gyerekével szemben. Azért mégis csak nagyon bátor lélek vagy kislányom, nagyon bátor, nem győzöm elégszer elmondani. Hanna elvesztése után két héttel egy agonizáló családban szülőpárt választani, nagyon bátor dolog. Talán pont ez az erő árad belőled, amikor a végtelenségig kitartóan végig viszed a hisztijeidet. Tudom, és hiszem, hogy mostani zabolátlan vadságod, okossággá szelídül majd, s pozitív erőt, előnyt kovácsolsz majd makacsságodból.

Ünnepeltünk a hétvégén. Mákos tortát rendeltét. A gyümölcsös dolgokat élből elutasítod, így nem könnyű a helyzet, mert a szokásos mákosainkon túl akartam nézni, és úgy tűnt, ez kizárólag valamilyen gyümölcsös párosítással lehetséges. A most következő tortában egyeztünk ki, némi változtatással, mert a meggyet nem tűrted, így lett helyette eper. 
Amikor alkut kötöttünk, nem gondoltam, hogy a tortát majszolva, valamennyiben cuppogva hümmögünk majd az elégedettségtől és gyönyörűségtől.
Gyanítom, gyakran kell majd ismételnem, ezt a kissé munkaigényes, ámde minden gyötrelmet feledtető mennyi mannát.  Moha eredeti máktortáját itt találhatód édesem <3


Hozzávalók:
tésztához:
  • 10 tojásfehérje
  • 35 dkg cukor
  • 35 dkg darált mák
fehér krémhez:
  • 3 dl tej
  • 3 evőkanál búzadara
  • 10 dkg vaj
  • 7 dkg porcukor
  • 1 citrom reszelt héja
  • 1 teáskanál vaníliakivonat
meggyes krémhez:
  • 80 dkg friss vagy fagyasztott meggy (vagy 2 üveg meggybefőtt)
  • 60 g étkezési keményítő
  • reszelt citromhéj
  • őrölt fahéj
  • 3 evőkanál cukor
 
A sütőt előmelegítjük 180 fokra. Sütőpapírra előrajzolunk 4 db 26 cm átmérőjű kört - tányért rajzoltam körbe -. Felverjük a tojások fehérjét a cukorral, majd hozzákeverjük a darált mákot és kész.
Ezután a 4 papírkorongra elosztjuk egyformán a habot. Szétkenjük egyenletesen úgy, hogy kb. fél cm vastag massza legyen mindegyiken. Nem kell aggódni, a massza nem folyós, simán el lesz a sütőpapíron, illetve tepsire helyezett sütőpapíron anélkül, hogy szétfolyna.
 
Amíg sülnek a lapok, elkészítjük a krémeket.
A 3 dl tejben megfőzzük a búzadarát, majd hűlni hagyjuk. A vajat a cukorral, a vaníliával és a citromhéjjal habosra keverjük és hozzáadjuk a kihűlt tejbegrízhez.
 
A meggyet kimagozzuk, szűrőbe téve lecsorgatjuk a levét, ha nincs 3 dl, akkor vízzel kiegészítve cukorral, a citromhéjjal, fahéjjal és az étkezési keményítővel sűrűre főzzük a krémet. Közepes lángon kevergetve besűrítjük úgy, hogy a meggyet a végén tesszük bele, majd kihűtjük a krémet.

Jöhet a torta összeállítása: 
Az elsőt egy tálra tesszük, megkenjük a meggyes krém felével. Jöhet rá a következő lap, erre jön a fehér krém, megint lap, a meggyes krém másik fele, végül az utolsó lap.
Lefedve megy a hűtőbe egy éjszakára, másnap tálalás előtt megszórjuk porcukorral.

Én nem meggyel készítettem, hanem eperrel. Az epret cukorral és pici vízzel feltettem főzni, mintha kompótot készítenék. 1 csomag vaníliás pudingport és 1-2 ek. keményítőt csomómentesre kevertem az epres lével, majd hozzáöntöttem a gyümölcshöz és kavargatva besűrítettem. 

Egyébként nagyon szép lett a torta, bár elsőre nem mutat nagyot. Azt hittem, csupán porcukorral majd csupasz és fojtós lesz. Hát nem. Azért vettünk hozzá vanília fagyit, amire semmi szükség nem volt. Porcukor és minden fling-flang nélkül is tökéletes. Csodás, lágy és krémes. Milyen jó lenne, ha csak enni kellene!!!!

Isten éltessen drága kislányom!!!! Szeretlek! <3 Örökké szeretni foglak! <3

2015. március 17., kedd

Charlie Chaplin

Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni a nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket.
Sokszor cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és csalódtam olyanokban, akiktől sosem vártam volna.
Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem mikor már nem bírtam tovább.
Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni.
Repkedtem a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet, esküdtem örök hűséget, de volt, hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak.
Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek.
Sokszor érzetem, hogy meghalok a vágytól és féltem elveszítek valakit, aki nagyon fontos számomra, a végén mégis elveszítettem.
De túléltem! és még most is Élek!
Az életet nemcsak túlélem és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd.
Élj!
A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni, emelt fővel veszteni és merészen győzni, mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon.

2015. március 9., hétfő

a meghasonlásról

Azokra gondolok, akik meghasonlottak, mert becsapták, megsértették, hátba támadták őket; és azokra, akik csaltak, sértegettek, rágalmaztak – és ettől meghasonlottak.
Ember vagy, így bármi megtörténhet veled, amit ember elkövetni, vagy eltűrni képes.
Amint a tisztaságnak van tudománya, úgy a romlásnak is van.
A bölcs, higgadtan fogadja az élet dolgait, az emberi szív kegyetlenségét, a lélek hamisságát is.
De mit jelent a szívnek ez a szó: hamisság? – Feltételezi a csalást, az álságot, a képmutatást.
Legkézenfekvőbb kelléke: a hazugság, mely az ártatlannak tűnő nagyotmondástól, a szándékos félrevezetésig, töméntelen formát ismer.
Ilyen kegyetlenül hat a sértés, a rágalom is: a kéretlen szókimondástól a becsület sárba tiprásáig.
A szókimondásnak is vannak fokozatai.
Bár tudjuk, nem minden szó mondható ki, legalábbis nem ott, nem azonnal és nem úgy.
A kimondott szó, mérgezett nyílként hatol a másik szívébe, mikor célba talál. De miként a nyíl, úgy a szó is célt téveszthet, a sértés pedig visszaszáll a sértőre, mert aki kapta, nem dédelgeti keblén, mint egy gyémánt nyakéket, hanem rögvest visszahajítja.
Tudj bánni a hazugsággal, akkor majd tudsz bánni az emberekkel is.
Tudd a sértést, a rágalmat a maga helyén látni: a nagy lélek nem háborog, nem gáncsol, a nyugalom szelíd derűje hatja át minden napjait.
Ha lelked nyugalmat áhít, add meg neki: a dolgokat, melyek kívül vannak, hagyd kívül, hogy szép életet élhess.
A dolgok mozdulatlanok, belsődbe engedve te adsz életet nekik.
Te döntesz arról: befogadod, vagy kizárod őket.
Dönts szíved szerint: aki szeretettel közelít a világ dolgaihoz, mindig jól dönt.
  
A szív meghasonlottjai /Tatiosz/

2015. március 5., csütörtök

anyai nagymamám krémes krém receptje

Drága Nádja, édes Borisz!
 
Hálás vagyok minden családi receptér. Már már szentimentálisan hálás. Valamiért tényleg az a fixa ideám, hogy azokon az ételeken át, amit gyermekkorunktól kezdve ettünk, közelebb kerülünk önmagunkhoz is. Mert árulkodnak, hagyományt örökítenek át, óhatatlanul titkokat tudunk meg arról, hogy honnan jöttünk.
Krémeshez tésztát még sosem készítettem. Mindig a boltban vesszük, vagy még jobb, ha cukrászdából készen. Komoly. A tésztával sosem bíbelődöm. A krém viszont igazi, ősi, összetéveszthetetlenül családi recept. Egyenesen anyukám anyukájától, az én Nagymamámtól származik. S ki tudja, talán még messzebbről, hiszen Ő is tanulta valakitől. Talán az Ő édesanyjától. Ettől olyan isteni. Ettől annyira szent. Mert minden egyes krémes elkészítésekor történelmet élünk. Énünk egy vékony szelete tágul önmagunk felé.

Ilyenkor eszembe jut ki volt Ő. Oh, ha tudnám, de hiszen fogalmam sincs. De eszembe jutnak gyerekkorom emlékei. A ház, ahol éltek és ahol az unokatesóimmal olyan sok boldog órát töltöttünk együtt el. Eszembe jut tata csoszogó lépte, ahogyan a kapuhoz siet, hogy unokáit beengedje. Eszembe jutnak a fából faragott csónakok. A falat eláztató homokvárat körbe ölelő tó. A hatalmasra nőtt diófa árnya. Nagymamám feszes bőre. A vaj, amit testápolásra használt. A tata által faragott hatalmas, gyönyörű szekrény. Az ajtó nyikorgása. S a csodás, finom anyagból fonott rojtos öv. A nagymama által kivívott beteges rend a szekrényben. A nagy beszélgetések. A bödönben unokákra váró isteni péksütemények. Az apró fazék, a mama számára oda készített langymeleg ivóvízzel. Az állandó kézmosások. Mama finom falatjai. Az unásig ismételt, csodás történetei. A mindig, bármilyen körülmény közötti elfogadása. A műhely kiapadhatatlan csodája. A bőrönd a polcon. A határidő napló, melyben ott volt az aktuális időjárás leírás. Magdika, akit megismerni sem volt módunk, ahogyan elvitte gyógyíthatatlan betegsége. Útja a halál torkába. A fa illata.Tata necc trikója. És az imák...............
Krémes krém anyai nagymamám receptje alapján:

  • 6 tojás
  • 15 ek. cukor
  • 9 ek. liszt
  • 3 vaníliás cukor
  • 1 1/2 l. tej
A tojásokat szét kell választani. A tojások sárgáját habosra keverjük a cukorral és vaníliás cukorral.Csak annyira hígítjuk tejjel, hogy bele tudjuk keverni a 9 ek. lisztet és ne legyen csomós. Apránként felengedjük a tejjel és nagyon óvatosan sűrűre főzzük. Itt nagyon kell figyelni, hogy ne égjen le, mert bizony ha másodpercekre is magára hagyjuk és nem vagyunk résen, azonnal leég. Bármilyen vanília aroma, esszencia mehet a krémhez, az biztosan nem rontja el.Nem szabad megijedni, mert ahogyan a krém kezd besűrűsödni, csomós lesz, de forrás után szépen kisimul és egynemű sűrű krémet kapunk. Ezek után a tojások fehérjét jó keményre verjük és összeforgatjuk a még meleg krémmel.

Borisz, Te ma mást nem is nagyon voltál hajlandó enni mint ezt a krémest. Nádja, téged sem kellett unszolni. Mindenképpen őrizzétek meg a receptet! <3

2015. február 8., vasárnap

Anyám, mikor bölcsőmben ringattál

Anyám, mikor bölcsőmben ringattál
és felnéztél az égre,
láttad azt a csillagot, mely zúzottkőként
kúszott a lenn örvénylő mélybe?
Anyám, a te csillagod volt az, vagy az
enyém? Már nem tudom.
De érzem, minden újabb nappalon,
elveszett álmaid látom, fekete szárnyakon.
Te apám siratod, én a múltamat.
S míg ülünk egymás mellett hallgatag,
- könny ízűvé válnak a valaha hallott,
Itt maradt szép szavak.
Mondd anyám, miért fáj ennyire az élet?
Én látom két szemedben az átélt rosszat,
de te mégis vigasztalsz engem, s mondod,
hoznak a napok ettől sokkal jobbat.
Ráncos ajkadból még feltör egy-egy mondat.
Apám szavai, mit igaznak vélsz ma is,
Pedig már réges-régen holtak.
Ő mondta egyszer, ha jól emlékszem akkor,
mikor gyermekként felkapott,
és pajkos mosollyal feldobott a magasba,
ahol rám mosolyogtak a szeretetangyalok.
- Vigyázz kicsi lányom, a túlzott ragyogás is
megtéveszti az embert.
Ha egyszer ölelésre vágyik gyermeki kezed,
ne feledd el, mindig csak azt szeresd,
kinek szemében felfedezed a csillagok mását,
mi ezer gyémántnál fényesebb.

/Kun Magdolna/ 

Gyönyörűséges vers drága Anyukám, rád gondolok!

Mesélj Apu

Mesélj Apu...

Mesélj nekem apu,
Mi az, hogy becsület?
Hogyha az van nekem,
Jár érte tisztelet?
Milyen lesz apu,
Az igaz szerelem?
És ha majd elmúlik
Akkor az fáj nekem?

Vannak-e apu,
Ma is istenek?
Hisznek-e még bennük,
Most is az emberek?
Van-e tényleg élet
A halál után?
És ha ezt kérdezem,
Miért nézel bután?

És ha majd felnövök,
Nekem is lesz sorsom?
Mert most a tanulás,
Az a legfőbb gondom.
Miért lesznek rosszak,
Apu, az emberek?
Hogy lehet, hogy vannak
Éhező gyerekek?

Ha a munkádért mindig
Megkapod a béred.
A hónap végén akkor
Miért nincsen pénzed?
Ha rám nézel, látom,
Fátyolos a szemed.
Hogyha én nem lennék,
Könnyebb volna neked?

Hogyha öreg leszek,
Nekem is lesz szagom?
És az unokákat
Én is elronthatom?
A szomszéd néniből
Mikorra lesz banya?
Hogy lesz egy országból
Mocskos zsiványtanya?

Sok mindent nem tudok,
De egyet, elhiheted,
Megmutattad nekem,
Milyen a szeretet.
Ne búsulj, apa,
Nem számít a pénzed,
Mert jó, hogy velem vagy,
Én így szeretlek téged.

Muhi János

Ezt a gyönyörűséget elmondjuk majd Apánk, jó? :-)

túrós-meggyes süti

Apa már ezer éve rágja a fülem, hogy készítsek sütit, amiben meggy és túró van. De nekem semmi kedvem nem volt mostanában sütni. Vagyis hát nagyon nagyon sok volt a munkám az utóbbi időben és egyszerűen elengedtem a sütést. Erzsike mama szerencsére sütött helyettem is, így nem maradt egyetlen hét sem süti nélkül. Ma viszont Apa nem hagyott nekem lehetőséget, egyszerűen kivett a mélyhűtőből egy zacskó meggyet és egy zacskó túrót. A többit rám bízta. Illetve javasolt nekem néhány számára szimpatikus sütit, végül innen a blogról. :-) Vicces ugyan, de azért bóknak vettem. :-) Este nem volt kedvem már ilyen nagyságrendű sütésbe belefogni, ezért kerestem valami egyszerűbbet. A süti szupi, van bár dolog vele, de megéri.

Hozzávalók:
  • 25 dkg liszt
  • 15 dkg cukor
  • 4 tojás 
  • 1 dl tej
  • 1 dl olaj
  • 1 cs sütőpor
Túró:
  • 50 dkg túró
  • 15 dkg cukor
  • 1 tojás
  • 1 cs vaníliás cukor
  • 5 dkg búzadara
  • 1 citrom héja
  • gyümölcs a tetejére
Sütőt elő kell melegíteni 170 C-ra, a tepsit ki kell kenni zsiradékkal és megszórni liszttel. A tojásokat ketté választjuk, a sárgáját kikeverjük cukorral, majd jöhet hozzá a tej és olaj, majd a liszt és sütőport. A tojások fehérjét kemény habbá verjük és elkeverjük a többi hozzávalóval, majd beleöntjük a tepsibe. 
A túrót elkészítjük, majd rápakoljuk a tepsibe lévő masszára, és rádobáljuk a meggyet.

Nagyon finom, krémes, egyáltalán nem fojtós sütemény.
Borisz, Neked kifejezetten ízlett, Nádja egyenként szedegetted le róla a meggyet, pedig pont az adta meg a süti pikantériáját. Klassz harmóniát teremt a savanykás meggy az édeskés túróval. 

Anya

2015. február 6., péntek

mond a nehezen mondhatót

Nemes Nagy Ágnes

Ne szenvedj. Megfeszült izommal
emeld a széles szenvedést,
ital helyett kortyold a szomjat,
hiánnyal tömd a gyenge rést,
riadj fel éjjel, hogy lerázza
hamvát az öntudat parázsa,
döngesd magad körül a katlant,
élni szorítsd a fulladót,
ne mondd soha a mondhatatlant,
mondd a nehezen mondhatót,
vakít az éj, tekints előre –
erőd a semmi. Kapj erőre!

Gyönyörű, lélegzetelállítón gyönyörű!Holnap megfeszült izommal emelem a széles szenvedést és ráveszem magam, hogy megint elmenjek futni :-) És szerencsére manapság igen, manapság tényleg elkezdtem kortyolni a szomjat és végre időt szakítani arra, hogy olvasgassak. Csak olvasgatás még mindig, mert kevés az időm, de az olvasás hiánya rést ütött. 
És igen, igen, igen, újult erőre kapok minden tekintetben. Nem tagadom, ez egy szomorú hét volt. Annyiszor mondtam már, hogy boldog vagyok és lehet boldogan élni Hanna hiányával. És ez így van. És azt is annyiszor mondtam már, hogy a legváratlanabb pillanatokban tekergőzik nyakam köré a hiány miatt érzett fájdalom. S akkor bárhol vagyok, elöntik a könnyek a szemem. Hosszú idő óta ma nem tudtam fegyelmezni magam, spontán, átlagos beszélgetés közepén feljajdult szívemben a fájdalom. Aztán a buszon, ahogy szoktam folytattam. Sírtam. 

minden áldott nap eszem édességet, ha van kedvem :-)

Milyen érzés öregedni?
Egy nap, egy fiatal barátnőm azt kérdezte tőlem, milyen
érzés öregedni. Meghökkentem kérdésén, mert én sosem
gondoltam arra, hogy öreg lennék. Az ifjú hölgy, látván
reakciómat, rögtön zavarba jött, de megmagyaráztam neki,
hogy számomra ez egy érdekes kérdés, elgondolkodom
rajta és majd később válaszolok neki.
Végül is úgy döntöttem, hogy az öregedés egy ajándék.
Tulajdonképpen életemben most lehetek először az, aki
mindig is szerettem volna lenni. . Persze, nem a testem!
Időnként én is kétségbeesem a ráncaim, a táskás szemem,
a megereszkedett fenekem miatt. És gyakran meghökkenek
azon az öreg nőn, aki visszanéz rám a tükörből /aki pont
úgy néz ki, mint az anyám/, de nem sokáig gyötrődöm
ezek felett.
Sosem cserélném el az én nagyszerű életemet, a szerető
családomat, az én csodálatos barátaimat a kevésbé ősz
hajért vagy egy feszes hasért. Ahogy korosodtam, egyre
kedvesebb lettem a magam számára és kevésbé kritikus
magammal szemben. A saját barátommá váltam. Nem
tolom le magam, ha több süteményt eszem a kelleténél,
vagy nem vetem be az ágyat, vagy megveszem azt a
virágtartót az erkélyre, amire semmi szükség nincs, de jól
néz ki.
Felhatalmazva érzem magam, hogy élvezkedjek, hogy
rendetlen legyek, hogy extravagáns legyek. Annyiszor
megéltem, hogy legkedvesebb barátaim idő előtt elmennek;
mielőtt még megérték volna azt a szabadságot, amit az
öregség hoz magával.
Ki törődik azzal, hogy hajnali 4 -ig olvasok, vagy játszom a
computeren? Táncolhatok a régi muzsikára, ha úgy tartja a
kedvem és sírhatok a régi szerelem emlékén.....és meg is
teszem.
Sétálok a vízparton egy olyan fürdőruhában, amiben
kidomborodnak a testrészeim, és önfeledten vetem bele
magam a hullámokba, ha jól esik, és nem törődöm a
motorcsónakokból rám vetett sajnálkozó pillantásokkal. Ők
is lesznek öregek.
Tudom, persze, azt is, hogy időnként feledékeny vagyok.
És hát van is néha mit, elfelejteni az életből. De azért a
legfontosabb dolgokra emlékszem.
Hát igen, életem során azért megtört néhányszor a szívem.
Hogyne tört volna meg, amikor elveszítesz valakit, akit
szerettél, amikor egy gyerek szenved, vagy elüti a cicádat
egy autó? De a megtört szív az, ami erőt ad és megértést
és részvétet kelt. Egy olyan szív, mely sosem szenvedett,
érzéketlen maradt minden iránt, az sosem fog örömöt
érezni a tökéletlenség felett.
Én nagyon boldog vagyok, hogy elég soká éltem ahhoz,
hogy megőszülhessek, hogy a fiatalos nevetésem mély
ráncokat mart az arcomra. Oly sokan vannak, akik soha
nem nevettek és oly sokan, akik nem érték meg, hogy ősz
hajszálaik legyenek.
Ahogy múlnak az évek, úgy egyre könnyebb pozitív lenni.
Egyre kevesebbet kell törődni azzal, mit gondolnak
mások. . .Én nem teszek fel magamnak se kérdéseket.
Ráadásul fenntartom magamnak a jogot, hogy ne legyen
igazam.
Nos, válaszolva ifjú barátnőm kérdésére, elmondhatom,
hogy nem bánom, hogy öregszem. Szabaddá tesz.
Szeretem azt, akivé váltam. Nem akarok örökké élni, de
amíg itt vagyok, nem fecsérlem olyanra az időmet, mint,
hogy mi lett volna ha... vagy azon izgassam magam, mi
lesz majd. És minden áldott nap eszem édességet /már ha
kedvem van hozzá/.
Mindig mosolyogj és a szívből fakadó igaz barátságokra
nagyon vigyázz!
Szeretettel ajánlom a fenti gondolatokat kor- és
kórtársaimnak. És ajánlom még, hogy mindig nevessetek a
saját hülyeségeiteken, mert a nevetés az élet legnagyobb
adománya és erősíti az immunrendszert.

nevenincs diós süti

Képet sem készítettem, mert nem gondoltam, hogy ennyire fog ízleni Nektek. Mindig rágod a fülem Nádja, hogy ne küldjek iskolai eseményre bolti sütit vagy kekszet, hanem mindenképpen süssek. Nem is értem, pedig annyira nem népszerűek a sütijeim a suliban, talán mert nem túl szépek és ez távol tartja a nézelődőket. Ódzkodásuk miatt esélyük sincs, hogy mennyei örömben legyen részük, nem baj, mi tudjuk az igazat. Hiába csúnya anya sütije, finom és kész. Persze tanulhatnék vére a számtalanszor elkövetett hibámból, hogy alkalom előtt ne kísérletezzek, kockáztassak, de nem tanulok, ez van. Talán ha végre képessé válnék arra, hogy tervezzek és előre gondolkozzak. De nem. Utolsó pillanat, spájz és hűtőajtó kivág és nézzük csak, mit találok. Na abból, pont abból szokott készülni az iskolai v. óvodai rendezvényre beszállított süti.Lássuk csak. Most a kiindulási alapot a rendelkezésemre álló 12 dkg darált dió jelentette. És a Boccacco szelet receptje, amit máskor már megsütöttem. Neki fogtam, és csak azután esett le az állam, hogy nincs itthon zsemlemorzsa és a dióm is kevés, amikor már a tojásokat levertem. Óh, oh. Muszáj volt életmentő megoldásokat eszközölni, és ennek eredménye lett a nevenincs diós süti, ami Nektek viszont nagyon tetszett.

Hozzávalók:
  • 6 tojás fehérje
  • 20 dkg cukor
  • 12 dkg dió
  • 12 dkg búzakorpa - ezt találtam itthon és tettem bele zsemlemorzsa és a hiányzó dió helyett -
Ennyi az egész és jelentem tök jó. A tojások fehérjét jó keményre fel kell verni a cukorral, majd hozzáöntjük a diót és búzakorpát, jól összeforgatjuk az egészet és 200C-ra előmelegített sütőben elkezdjük sütni, de néhány perc múlva vissza is vesszük 170C-ra. Így sütjük készre kb. 25-30 perc alatt. Lehetne rá krémet készíteni, én lusta is voltam, késő is volt tegnap este, összesen egy csokimázra futotta, de tökéletes kiegészítője ennek az egyszerű sütinek.

Nádja, olyan édes voltál ma a farsangon a piszkafa lábaiddal, majd megettelek. Tini diszkó, már ott maradsz. Igaz tavaly sem volt másképpen. Eszembe jutott az az időszak, amikor én voltam gyerek és mi diszkóztunk a barátnőkkel. Az első szerelmek, vágyakozások. Olyan jó, hogy azt hiszem értem, hogy átérzem azokat az érzéseket, érdeklődéseket, amik most kezdenek munkálni bennetek. :-) Szeretlek!!!

Borisz, Te általában rém finnyás vagy, bár süti terén viszonylag elfogadó, de tény, hogy régen ettél ennél lelkesebben bármit, mint ezt a kis egyszerű semmiséget. Na jó, a múlt heti hacsapurira sem volt panaszszavad. A farsangot iszonyúan untad, egyetlen percre sem dugtad véka alá a véleményed. Szeretlek!!!

Ja, és még valami. A kimaradó tojássárgákból kiváló flant lehet készíteni. Tudjátok, amit a múlt héten készítettem. :-) (kókusz flan néven keressétek) :-)

2015. február 2., hétfő

hacsapuriiiiii juhééééé

Pénteken már annyira fáradt voltam, a hátunk mögött álló töménytelen munkától, hogy már azt sem vettem észre, ha magamban hangosan beszéltem, hogy idézzem: 
"az egész világ sok csupasz csábító kurva. először kedves, utána durva " Fáradt voltam és enervált, talán picit elkeseredett, és egész nap éhes. Talán leginkább pihenésre. S végre, amikor este haza értem, bár már késő volt, de győzött a gyomor és az otthoni biztatás. Neki fogtam ennek a bizonyos hacsapurinak. kiló lisztből. kelesztős. Őrült vagyok. Gondoltam. S utólag visszagondolva is azt gondolom, bizony őrült. Mert hát annyiunknak amennyien mi vagyunk szűk családunkban, nem kellett volna ilyen mennyiségből. A tészta csodás lett, a töltelék még csodásabb. Persze előtte értelmeznem kellett a receptet. Munkás. Ragacsos, unalmas munka. Még Apával is nehéz volt, pedig ő állhatatosan csak sütötte és sütötte. A végeredmény, na igen. Az mindent pénzt megér. Frissen lágy és krémes. Másnaposan is irgalmatlan jó. Körettel vagy magában, sok zöldséggel vagy mégsem. Teljesen mindegy. Megunhatatlan, abbahagyhatatlan. 
a képért szíves elnézést kérek, apa készítette, nem morfondírozta túl, ahogy esett úgy puffant

Hacsapuri - grúz sajtos lepénykenyér -
  • 1 kg liszt
  •  4 dkg élesztő
  • 3 dl natúr joghurt
  • 3 dl víz, 4 evőkanál olaj
  • 2 teáskanál cukor
  • 4 teáskanál só

 töltelékhez: 
  • 30-40 dkg reszelt sajt
  • 1 natúr tömlős sajt
  • vaj
  • natúr joghurt
  • só, bors, zúzott fokhagyma 
  • 1 tojás
Elkészítjük a tésztát. Vízben pici cukorral az élesztőt felfuttatjuk. hozzáadjuk a liszthez a sót és joghurtot, majd az elkészült élesztőt. A tésztát jól eldolgozzuk és hagyjuk had pihenjen, kb. egy órát. Azután kis fél öklömnyi gombócokat leválasztunk, amit kör alakúra elnyújtunk. Megkenjük a sajtos töltelékkel, majd a tészta széleket visszahajtogatjuk úgy, hogy teljesen zárt batyuszerűt alkossunk. Megpaskoljuk és elnyújtjuk. Így két tészta réteg közé kerül a töltelék. Nem mondom, hogy nagyon egyszerű, mert a töltelék utat talál magának, így ragacsos munkánk lesz. Serpenyőt vékonyan olajjal kikenünk és pár perc alatt mindkét oldalát pár perc alatt megsütjük. 

A töltelék nagyon egyszerű és bármilyenre készíthetjük. Én most Sajtot reszeltem, majd elkevertem tojással, joghurttal, a fűszerekkel, fokhagymával és pici vajjal, annyira hogy jól kenhető legyen.

Régen ettem ennyire finomat. Friss paradicsommal, salátával mennyei

Anya

2015. február 1., vasárnap

kókusz flan

Fogalmam sincs, mikor voltunk utoljára kettesben apával bárhol. Mindig velünk vagytok, ez törvényszerű. Persze az ilyen korú gyerekek mint Ti, simán jól elvannak ideig-óráig akár egyedül is otthon. Bezzeg Ti, ha csak az udvarra kilépünk, már sikítva rohantok utánunk, hogy hová tűntünk. Mivel Mesitől karácsonyra két személyre szóló ticketet kaptunk egy mexikói étterembe, nem volt dilemma, hogy el fogunk menni. Ebben az étteremben ettük ezt a desszertet. Illetve apa, én csak megkóstoltam. Fogalmunk sem volt, hogy mi ez, és nem tagadom, hogy a leírása alapján éreztem némi kockázatot a választásban. Még jó, hogy apa hajthatatlan volt és ragaszkodott ahhoz, hogy ezt kóstolja meg. Frenetikus, csodás, mennyei. Elmondhatatlanul finom. Tegnap este jutott eszembe, hogy utána terveztem, hogy elkészítem. A receptet a séf nem adta ki. A google -ban rákerestem, és magyarul is jó néhány receptet találtam. Én a következő blogon található receptből indultam ki. Annyi eltéréssel készítettem, hogy 1 zacskó kókuszreszelékkel forraltam a tejet össze. Ettől lett a kókuszos flan, kókuszos.

Íme a recept: kókuszos flan (sült tejpuding félének mondanám)
Hozzávalók
  • 250 ml tej
  • 250 ml habtejszín -  csak tejjel is tökéletesen működik -
  • 80 gr házi vaníliás cukor - sima cukor is megteszi -
  • 3 db tojás
  • 2 db tojássárgája
  • 1 zacsi kókuszreszelék - kb. 10 dkg -
  • ------
  • karamellhez
  • 100 gr cukor
  • 2-3 ek víz 
  • 1 tk ecet
Először előkészítjük a tepsit, amelynek az aljára két rétegben papírtörlőt helyeztem. Kiválasztottam a tálat, amiben a flant készítettem. Én nem pici suflé formában tettem, hanem egy viszonylag nagyobb kerámia tálba.
Az összes tojást felütöttem, majd a cukorral habosra kevertem. Közben a tejet a kókuszreszelékkel összeforraltam. A cukrot a vízzel és ecettel karamellizáltam és a kerámiatálba öntöttem, hogy vékonyan a tálat bevonja. A cukros tojással a kókusszal összeforralt tejet összevegyítettem lassan, először csak kanalanként, nehogy összerántsa a tojást. Amikor elkészült, ráöntöttem a karamellre.A tál köré a tepsiben vizet öntöttem, úgy, hogy kb. a tál feléig érjen. 165 fokra előmelegített sütőbe tettem és 35-45 perc alatt készre sütöttem.Meg kell várni, hogy kihűljön. A pudingot késsel körbe lazítottam és ráborítottam egy tányérra.

Készítettünk hozzá folyékony csoki mázat, és halmoztunk rá tejszínhabot. Ez valami isteni :-) 

Nádja, neked különösen tetszett. Borisz egyenlőre még nem barátkoztál meg vele. Szerintem nagy korodra Te is megérsz rá. 

Anya

2015. január 30., péntek

Rilke

Erre a versre tegnap találtam rá. Újra és újra olvasom és képtelen vagyok betelni vele, annyira gyönyörű és beszédes, régi és mégis aktuális és mai. és igaz......


Az életem táguló körökben élem,
a dolgokon túlra törőn.
A legvégsőt talán soha el nem érem,
de ráadom minden erőm.
Isten az Őstorony, körötte folyton
kerengek századok százaival.
S még nem tudom, mi vagyok: szélvihar, sólyom,
vagy egy hatalmas dal.

(R.M.Rilke)

2015. január 25., vasárnap

örömre fel


"nem a politikusok, nem a tudósok, nem a feltalálók, nem a művészek, nem a jótékonykodók, hanem csakis az örömben élő asszonyok tudják jobbá tenni a világot."

Dr. Kígyós Éva

Drága Kislányom,
ez a legfontosabb. Tapétára való, örök szem előtt tartandó igazság! Szívem legmélyéről remélem,  hogy egész életedet az öröm hatja majd át. Vigyázz majd rá és teremtsd magad körül örömet magadért, és a világért!

szeretettel utópisztikus édesanyád <3 <3 <3

2015. január 19., hétfő

Fatörzs - Isten éltessen Anyukám

Holnap lesz Manci mama, drága Édesanyám 70.szülinapja. Megrendít, hogy nincs lehetőségem, hogy személyesen felköszönthessük. Talán idő lenne felrázni magam az utópisztikus, elképzelhetetlen világomból, ahol azt hiszem, hogy az emberi megoldásoknak van létjogosultsága. Hogy van értéke a szeretetnek, a rokoni kapcsolatoknak és kapcsolattartásnak. Hogy lehet időd, hogy van módod szabadságra menni, hogy törődj azokkal, akiket a világon a legjobban szeretsz. S bár könnyes hanggal közölted Anyukám, hogy éljük az életünket és nincs benned semmiféle elvárás felénk, s ne aggódjak holmi köszöntés miatt, én mégis aggódom. Aggódom, hogy nem tudtam megoldani, hogy melletted lehessek, s nem csak ezen a napon, hanem a hétköznapokban sem. Akkor, amikor szükség lenne rám. Akkor, amikor szomorú vagy, vagy amikor örömödet szeretnéd megosztani. Nem tudok vigaszt nyújtani és nem tudok segíteni, ha arra lenne szükséged. Holnap talán még fájdalmasabb lesz mint bármely más lelkiismeretfurdalástól sajgó átlagos napon. S bár a magam részéről nincs jelentősége szülinapomnak, csak annyiban, hogy akkor is úgy érzem, tiéd az érdem, Te küzdöttél világra. Minden napért hálás vagyok, amit ha távol is, de közöttük töltesz el. Amikor van mód arra, hogy halljam a hangod, és van mód arra, hogy megbeszéljek veled bármit. Isten éltessen drága Anyukám! Nagyon nagyon szeretünk! Bárcsak lenne lehetőségem, hogy megsüssem Neked ezt a tortát, kárpótlásul viszont küldöm a receptet.


Fatörzs (Marka boszikonyhája receptje alapján)



Hozzávalók a piskótához:

  • 6 tojás
  • 6 evőkanál liszt
  • 6 evőkanál cukor

Hozzávalók a krémhez:

  • 2,5 dl tejszín
  • 250 gramm cukor
  • 125 gramm holland kakaópor
  • 350 gramm vaj


A piskótát a szokásos módon készítem, pont úgy, ahogy anyukámtól tanultam. A 6 tojás fehérjét egy csipet sóval habbá verem, - közepesen keményre vertem -. A 6 db sárgáját pedig 6 evőkanál cukorral fehéredésig keverem, majd hozzákeverem a 6 evőkanál lisztet és az egészet összeforgatom a fehérjével. Nagy tepsit kikenek margarinnal majd megszóróm liszttel, és 180 fokos sütőben 10 perc alatt megsütöm.
Amikor elkészül, azonnal kiborítom a már előzőleg kiterített konyharuhára, majd a konyharuha segítségével roláddá feltekertem és így hagyjuk kihűlni.


Közben elkészítjük a krémet. A tejszínt a cukorral felforraljuk és forrás után még 5 percen át hagyjuk bugyogni. Ezután lezárjuk a gázt és kézi habverő segítségével a hozzáadott kakaóport simára keverjük. (csokival is tök jól működik) Majd a vaj egyharmadát is a még meleg krémhez adjuk, és megvárjuk amíg a krém teljesen kihűl. Amikor kihűlt, a maradék kétharmad vajat habosra keverjük, és hozzáadjuk a kakaós krémet és simára összedolgozzuk, amíg sima és habos krémet nem kapunk.

Miután a piskóta teljesen kihűlt, kitekerjük és megkenjük a krémmel. Az egyik végét srégen levágjuk és hozzá illesztjük a hosszabb roládhoz.Az egészet átkenjük a krémmel, és villával áthúzgáljuk díszítésképpen. Aztán mindenki úgy díszíti tovább, ahogy jól esik.

Ez egy szuper süti. Idén karácsonyra készítettem, mert valami karácsonyit szerettem volna sütni, ami nem bejgli. Azt is imádom, de anyukám és Erzsike mama is csinált, felesleges lett volna nekem is. Teli találat volt. Nádja, Borisz mindkettőtöknek nagyon tetszett. <3

Anya

2015. január 18., vasárnap

Szíveket gyűjtök

Mácz István: Szíveket gyűjtök

"Szeretem azt, aki gyűjt. Naponta van öröme. Megnézi gyűjteményét, gyarapítja, ápolja, gondozza, megmutatja barátainak. Közben örül, hogy neki van az, amit szeret.
Tisztelem a bélyeggyűjtőket, a rovargyűjtőket és azokat, akik címkéket, képeslapokat, érméket gyűjtenek. Bármit.
Te mit gyűjtesz?
Amit én gyűjtök, ahhoz nem kell pénz. Amit gyűjtök, annak nincs ára, mégis mindennél többet ér.
Szíveket gyűjtök.
A szív jelkép. Az embert jelenti.
Úgy járom útjaimat, élem napjaimat, hogy szíveket keresek. Talán bolondnak hinnének, ha tudnák, miért nézek kutatón mások szemébe. Bolondnak hinnének, mint a görög bölcset, aki nappal lámpásával embert keresett a piacon.
Szíveket gyűjtök. Nekem nem valami kell, hanem valaki. Ember.
Ember, aki rám mosolyog; aki megért; aki tisztességes; aki hűséges; akiben szeretet él; aki örül, hogy észreveszik; akiben a tehetség egy szóra kinyílik; ember, aki egyszerűen érték, mert ember.
Ha van olyan nap, hogy nem találok, az én hibám.
Nem néztem eléggé szét, nem néztem a látszat mögé, az előítéletek alá.
Szerencsétlensége az embernek, hogy a jót szégyelli. Rejti, mint kagyló a gyöngyét. Hát én feltöröm a kagylót figyelemmel, érdeklődéssel és a gyöngyhalászoknál boldogabb vagyok. Mert az emberek között több az ember, aki méltó, hogy annak lássák, mint az, aki összetörte magában az emberséget.
Elfogult vagyok? Téged nem ismerlek. Embernek tartod magad. Hányan vesznek észre? Hányan kérik a szíved? Hányan látják, hogy jó vagy?
Szíveket gyűjtök. Őrzöm arcukat. A szemük tüzére emlékszem. Ha azt felejtem, énjük bennem marad, amely belém égett egy pillanat alatt.
Nincsenek érméim, bélyegjeim, címkéim, sem galambgyűjteményem.
Szíveket gyűjtök.
Szívem tele van.
Velük és az örömmel, amelyet csak ők adhatnak.
Nézd el nekem, hogy végig magamról írtam. Eszelősen hiszem, hogy nincs nagyobb, fontosabb, mint az ember. Embertelen korban élünk? Ne hidd el. Csak nézz önmagadba, nézz a mások belső világába s meglátod az Embert. Csak annyi időt fordíts embertársaidra, mint a gyűjtők gyűjteményeikre. Kincseid lesznek. Nem olyan, mit pénzzel kifejezni lehet, nem valamik, hanem sok-sok szív benned, valakik, akiknek értéke semmivel ki nem fejezhető és mind személyes öröm életedben."
Gyerekek, csak így érdemes. Szíveket gyűjtsetek és tárjátok szélesre lelketek kapuját, mert így sok örömben lesz részetek! 

Anya

2015. január 10., szombat

Pablo Neruda: Egy himnusz az élethez

Nádja, Borisz,
valahogy így kell, valahogy így érdemes. Tartsátok szem előtt. És légyszi, kérlek, ne féljetek! 


Pablo Neruda: Egy himnusz az élethez

lassan meghal az,
aki soha nem megy útra,
aki nem olvas,
aki nem hallgat zenét,
aki nem tudja megtalálni a maga bocsánatát
lassan meghal az,
aki elvesztette önszeretetét,
aki nem fogadja más segítségét
lassan szokásainak rabja lett,
aki mindig ugyanazt az utat járja,
aki soha nem változtat támaszpontot,
aki nem meri öltözete színét cserélni
vagy soha sem beszél ismeretlenekkel
lassan meghal az,
aki elkerüli a szenvedélyt
és az izgalom örvénylését,
amely a szeme fényét gyújtja
és gyógyítja a szív sebeit
lassan meghal az,
aki nem tudja célpontját változtatni
mikor boldogtalan
a munkában vagy szerelmében,
aki nem mer veszélyt vállalni
az álmai megvalósítására,
élj most!
légy merész ma!
cselekedj mindjárt!
Ne hagyd magad lassan meghalni!
Ne vond magadtól meg a boldogságot!

(Somlyó György fordítása)

2015. január 8., csütörtök

egyszer megérted fiam

Egyszer, ha már elérhetetlen
távolságban leszek tőled fiam
és vánszorgó lábnyomom is elfújja a szél,
nem hagyva magad körül porszemnyi
emléket sem, mi rólam mesél,
jusson eszedbe gyermekkorod
mosolygó napjai.
Láss magad előtt egy képet,
ahol ketten állunk, te meg én...
Talán hároméves lehettél,
mikor határozott szavakkal mondtad
- szeretlek-
S abban a pillanatban
valami leírhatatlanul jó érzés melengette
lelkemet
Hittem, hogy az életnek,
ennél boldogabb percei nincsenek,
nem lehetnek,
mert, aki így szeret, az soha
nem fájdíthat szíveket.
Emlékszel arra, mikor sírós szemeiddel
esdőn néztél rám
s én féltő mozdulattal hajoltam hozzád,
hogy karomba vegyelek,
mert, ha ölelhettelek,
felszáradtak arcunkról a könnyek
s napfénnyé változtak
az ereszekre lecsorgó, hulló esőcseppek.
Emlékszel, elengedtelek,
mikor szabadságra vágytál.
Repülhettél, mint a szárnyait kitáró sas,
mely, akkor is átszeli a tengert,
ha tajtékzó hullám sodorja...
De az a sas, az a sas, fiam,
a végtelenbe szállva is tudja,
honnan indult el, és hol van
régi otthona..

‪#‎KunMagdolna‬ Egyszer megérted fiam

Borisz, ma mellém bújtál. Már este volt. S mondtad, mit csak nagyon ritkán. Kérésre sosem, így még édesebb, tiszta és őszinte. Felém sem fordultál, háttal nekem:
- Szeretlek! - jött a semmiből e legédesebb vallomás, mit anya kaphat gyermekétől......

Én is szeretlek kisfiam!
És szeretlek kislányom!
Szeretlek mindkettőtöket!