2014. december 22., hétfő

mennyei flódni

 

Apa szülinapjára mama sütötte a tortát. Nem is ellenkezem, természetes, hogy egy Anya szeretné a gyerekét valami szép és finom tortával megörvendeztetni. Azért mégis szerettem volna valami sütivel én is készülni, annál is inkább mert jöttek köszönteni. Hiába, a karácsony a nyakunkon liheg, óhatatlan, hogy az ember nehezen vonatkoztat el a diós, mákos, édes süteményektől. A flódni már régóta vágyott szerelem. Egészen eddig, nem is ettem igazán finomat. Olyan igazit meg biztosan nem. Sosem készítettem ezelőtt. Nem túl hosszasan, de kutakodtam az interneten. Végül valamiért a Nosaltyn található Vicikó receptjére szavaztam, és mondhatom, nem volt okunk a panaszra. Tökéletes választás volt. A végeredmény mennyei. Komoly, minden elfogultság nélkül állítom. Tudjátok, hogy elismerem, ha valamivel melléfogok. Ez a csoda/álom kategória. A tésztát pontosan úgy készítettem, ahogyan a receptben található, a töltelékben viszont eszközöltem némi változtatást. Arról teszek említést majd. Sok munka van vele, szeretettel teli bíbelődés, de megéri!!!!

Hozzávalók:

Tészta:
  • 550-600 g liszt
  • 300 g vaj
  • 4 egész tojás
  • 100 g porcukor
  • 50 ml száraz fehérbor
Alma töltelék:
  • 1 kg savanykás alma (tisztítva mérve)
  • 30 g cukor
  • 50 ml száraz fehérbor
  • 1/2 mk őrölt fahéj
  • csipetnyi őrölt szegfűszeg
Mák töltelék:
  • 250 g darált mák
  • 50 g cukor
  • 4 ek méz
  • 40 g mazsola
  • 130 ml száraz fehérbor
  • 1 db citrom reszelt héja
Dió töltelék:
  • 250 g darált dió
  • 50 g cukor
  • 4 ek méz
  • 130 ml száraz fehérbor
  • 40 g macsola
Szilvalekvár:
  • 350 g házi vagy jó minőségű egyéb
Tetejére:
  • 1 db tojás
Elkészítés
    1. A tésztához a lisztet elmorzsoljuk a vajjal, és a további összes hozzávalóval egy szép sima, rugalmas tésztát gyúrunk. Lisztezett tálba tesszük, fóliával lefedjük, és hűtőbe tesszük 1 órára.
    2. Eközben elkészítjük a töltelékeket.
    3. A lereszelt almát cukorral, és a fűszerekkel a borban, fedő nélkül megpároljuk, kb 6-8 perc alatt. Ne főzzük, éppen csak összeforrósodjon, kissé megpuhuljon! Kihűtjük. Ezt én is így csináltam :-)
    4. A darált mákot, ill. a diót a hozzávalókkal és borral, állandó keverés mellett összeforrósítjuk. Kihűtjük. Annyit azért én hozzátennék, hogy no para, ha nincs otthon méz, klassz lesz cukorral is. Én nem mértem, viszont jó sokat kóstoltam, így módosítottam, hogy elérjük a megfelelő ízhatást. A bor mehet minden töltelékbe, nagyon finom tőle minden. A diós töltelékhez az almatöltelékről lecsorgó isteni édes lét csorgattam és tettem hozzá 1-2 kanál zsírt is. És a lényeg, zölddió lekvárom is van itthon, az is került bele.A mákosba nem tettem fahéjat, nekem az nem hiányzott bele, tettem citromlét, és szintén az almáról lecsorgó levet, 1-2 kanál zsírt, ja és pici tejet, hogy elérjem a megfelelő sűrűséget.
    5. A tésztát a pihentetés után kissé átgyúrjuk, és lemérjük. Úgy osztjuk 5 részre, hogy négy egyenlő, és 1 db kicsit nagyobb darabunk legyen. Ez lesz az alsó lap.
    6. A nagyobb darabbal kezdjük, kissé lisztezett felületen kinyújtjuk a tepsi nagyságára. (Sütőpapírral bélelt 25 x 35 cm.)
    7. Belefektetjük az első lapot a tepsibe. Erre jön a dió töltelék.
    8. A 2. lapra kerül a mák, a 3. lapra az alma, a 4. lapon lesz a szilvalekvár, és az 5. kerül a tetejére.
    9. A felső lapot megkenjük a kissé felvert egész tojással.
    10. Pár helyen megszurkáljuk egészen a tepsi aljáig.
    11. 170 °C -ra előmelegített sütőbe tesszük, és kb 60-70 perc alatt, arany-borostyán színűre megsütjük.
    Ha jól emlékszem kb. 40 perc alatt kisült. Minden munkát megér. Nekem a top5 süti között van!
     

2014. december 21., vasárnap

Emlékezzetek

Sose feledjetek emlékezni.....

"Emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó. Felejtsd el, ha félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha."

/ Szabó Magda /

Én emlékezem és sosem feledem a nehéz órákat, amelyek szerencsésen elmúltak s egyre ritkábban fájnak csak. És emlékszem azokra, akik segítettek hogy elmúljanak. /mamák, papák, apa, Judit, Peti, s néhány jó barát/ Egyetlen pillanatra sem feledem, hogy segítsek akin tudok és elfogadja a segítséget, Ti is emlékezzetek erre. Felejtsetek el viszont végre félni. Tudom, hogy nehéz, de menni fog, napról napra egyre kevesebbet féljetek. S ha a helyzet félelmetes, cselekedjetek ösztönösen. Legyetek jó, ezt végképp ne feledjétek el!

Szeretlek Benneteket! Erre mindig emlékezzetek és sosem feledjétek el! Ölelés Anya

2014. december 1., hétfő

Sárgaborsó krémleves

Nádjám,
olyan hanyag vagyok. Alig jövök, pedig Nektek írok. Múlt szombaton csak mi hárman voltunk itthon. Apa dolgozott. Lusta szombat reggel volt. 10 órakor még mindannyian pizsiben voltunk. Hú, mit fogunk ebédelni? Csapódott a fejemben. Így élünk mi. Képtelen vagyok a tervezettségre. Lássuk csak. Nyitottam be a spájzba. Mi van itthon? Néhány dolog, közte sárgaborsó. Tészta is volt és mák is akadt. Mit szólnátok sárgaborsó krémleveshez és másodiknak mákos tészta? Leves nem kell, de a tészta jó lesz. Harsogtátok. Na de mákos tészta magában, az azért nem járja. Csak az kap mákos tésztát, aki levest is eszik. Gyorsan beáztattam a sárgaborsót. Jó volt, mert Borisznak volt kedve a kiválogatáshoz. Gyorsan beáztattam. Ez idő alatt legalább felöltöztünk, fésülködtünk. Aztán feltettem főni. Sóztam, borsoztam, tettem bele fűszereket, amit találtam. Tárkonyt, oregánot, bazsalikom is akadt, és babérlevél. Fedő alatt hamarabb főtt puhára mint gondoltam. Máskor legalább van itthon krémsajt. Most az sem akadt. Egy fej vöröshagymát apróra kockáztam és olajon jól megpirítottam. Azt hiszem még liszt sem került bele, be sem rántottam. Amikor a hagyma megpirult, hozzá öntöttem a megpuhult sárgaborsóhoz és botmixerrel jól összedolgoztam. Tejszín sem volt itthon, volt viszont tejföl, ezért sok-sok tejfölt tejjel csomómentesre kavartam és hozzáöntöttem a borsópüréhez. Felengedtem annyi vízzel, hogy elérjük az általunk kedvelt krémleves sűrűséget. A fokhagymát a végén pótoltam, mert az elején kifelejtettem. Talán egy pár csepp citrom levet is facsartam. Végül megjavultam, mert Te a lelkemre kötötted, hogy mielőtt elfelejteném, hogy hogyan csináltam, feltétlenül leírjam a receptet. Hát leírtam. Csodás kérés. Ezek szerint mégis sikere volt a sárgaborsó levesnek. Na jó, csak nálad. Borisz bele sem nyalt. :-) Pirítós kenyérrel ettük, fokhagymával és sajttal. :-)

Hozzávalók:
  • sárgaborsó
  • só, bors, majoranna, oregánó, bazsalikom, tárkony, babérlevél
  • olaj
  • hagyma
  • fokhagyma
  • tejföl
  • tej
Ja, és imádlak! <3 <3 <3