Nádja holnap élete első kirándulására megy. Szerintem nagyon bátor. Én negyedikes koromban voltam először távol a szüleimtől több napra és azt is végig bömböltem. Nádja volt már a mamákkal egyedül, de az mégis csak más, hiszen végig ott volt valaki vele, akit szeret, aki szereti Őt. Most az osztálytársaival megy. 3-at alszanak és negyedik nap jönnek haza. Nem tagadom, hogy ijesztően korainak tűnt elengedni első hallásra, de Nádja annyira elszántan bátor volt, hogy csupán néhány másodpercig fordult meg a fejünkben, hogy nem engedjük el. Vegyesek az érzelmei. Nagyon izgatott és a tőle jól megszokott módon nagyon figyel, nehogy valami itthon maradjon édes jó anyja feledékenységéből adódóan. Már napok óta időnként fátyolos lesz a szeme, mert ugyan nagyon akar menni, de azért azt is érzi, hogy mi nem leszünk most ott vele. Hogy nem csak fizikailag kell nagyon önállónak lennie, de érzelmileg is. Szép nagy bátorságpróba, de valamiért egyáltalán nem féltem. Vészhelyzet esetére összeállítottam neki egy kis tasakot, benne 8-10 kis cetli, neki íródott személyes kis üzenetekkel arra az esetre, ha hiányoznánk neki.
A mai nap végig a készülődés körül telt. Mivel ünnepnap volt, nem sok esély volt friss kiflire. Még sosem sütöttem kifliket. Láthatjátok a képeken, hogy milyen kis sajnálatraméltónak tűnnek. Igen, picik. De elhiszitek, hogy nagyon finomak lettek?
Hozzávalók nagyjából a következők:
- 2.5 dl tej
- 3 ek. tejföl
- 2 tk. só
- 2 csipet aszkorbinsav
- 10 dkg margarin
- 50 dkg liszt
- 1-2 ek cukor
- 3 dkg élesztő
A lisztet tálba szórtam, bele a cukrot és aszkorbinsavat, és belemorzsoltam az élesztőt. Hozzáadtam a margarint, azzal tovább dolgoztam, majd bele szórtam a sót. Jöhetett a tejföl és végül a langyos tejjel összedolgoztam. Magára hagytam a tésztát had pihenjen. Amikor majd duplájára kelt a tészta, elosztottam 4 részre. Egy negyed tésztából 4 kiflit készítettem, így összesen 16 kiflink lett. A kifliformázás elsőre nem lett bajnok, legközelebb biztosan jobban megy majd.
Kifli kipipálva, holnap reggel megtöltöm Nádja kérése szerint tojáskrémmel. Alig maradt, úgy ízlett a gyerekeknek. Állítom, hogy jobb lett mint a bolti kifli még ha nem is olyan szabályosak és szépek! :-)
Pici Nádja, érezd jól magad és vigyázz magadra! Nagyon fogsz hiányozni nekünk, de most nem ez a lényeg!
Amilyen kicsik olyan nagy szeretettel készültek. Én innen látom , hogy fini.
VálaszTörlésÉvi, de jó, hogy olvasok megint a blogodba.
A Nádját ne féltsd, hozzà kell szoknod a kis távolléteihez. Nekem is nehéz volt megszokni, főleg azt, hogy egyik erre másik arra. Bizony , mi már itt tartunk. Ketten kéfelé egy időben....
Enyém a megtiszteltetés Judit, hogy még nem adtad fel és bekukkantottál hozzám. Igen, bízom benne, hogy Nádja jól érzi magát. Illetve már tudom is, hogy megérkeztek, és szerintem nagyon jól vannak. Gyere hozzám máskor is! millió puszi és köszönök mindent! <3
VálaszTörlés