2015. január 30., péntek

Rilke

Erre a versre tegnap találtam rá. Újra és újra olvasom és képtelen vagyok betelni vele, annyira gyönyörű és beszédes, régi és mégis aktuális és mai. és igaz......


Az életem táguló körökben élem,
a dolgokon túlra törőn.
A legvégsőt talán soha el nem érem,
de ráadom minden erőm.
Isten az Őstorony, körötte folyton
kerengek századok százaival.
S még nem tudom, mi vagyok: szélvihar, sólyom,
vagy egy hatalmas dal.

(R.M.Rilke)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése