makói lány Duna partra ment. szép idő volt, őszi napsütés, de a part szeles.
Más a folyó, más mint a Maros. Van partja, nem meredek, és pici a víz a part mellett. Kavics is volt és kőnyelv, ami a folyóba benyúlt. És boldogság, mert a kőnyelv új távlatokat engedett a vízzel való megmérettetésben. És jött egy hosszú, hosszú hajó....
Férj, aki Apa is egyben, mint aki vissza nyerte identitását, most hogy újra Budapesten lehet, magyarázott, és magyarázott:
- Gyerekek, figyeljetek!!! Nézzétek a nagy hajó hogy vissza szívja a vizet...!
Néztük, néztük..... De azt nem mondta, hogy nem csak vissza szívja, de a folyó vissza is engedi, amit elvett. makói lány felkapta kisfiát, hogy ne merüljön térdig el a vízben. És közben érezte, az történik vele, mit máskor látott már, de csak filmeken. A víz megnyalta a cipője talpát, majd nadrágja szárát, aztán egész cipője következett, és végződött boka fölött 10 centivel. November van, szép idő, napsütés. Cipőjét levette, kancsónyi vizet kiöntötte. Víztől csicsogó zoknijától megszabadult
és arra gondolt, milyen jó, hogy nincs is olyan hideg....
Lehet egy kérdésem? Ugye kocsival mentetek?
VálaszTörlésNézd a jó oldalát! Még mindig inkább a te lábad, mint Boriszé :-)
Puszópuszó!!!
Picit vizesek mostanában a bejegyzések :). De látszik, mennyire élvezed! ApaésFérj mosolygósabb lett mióta hazaköltöztetek?
VálaszTörlésnem nevettem, kicsit sem....:)
VálaszTörlésIldikém, természetesen nem kocsival mentünk, és ezzel a túra még közel sem ért véget, az auchan áruházban folytattuk, férj ezután mezítlábasan, én az ő zoknijában vizes cipőben. Gyerekek egyébként gumicsizmában voltak, férj mondta is, nem értelek, állandóan gumicsizmában jársz, ha kell, ha nem, ma, a Duna partra miért nem? Gondolom, uncsi volt már az életem....:-)
VálaszTörlésDóri, a válasz egy szavas. Nem. Más a személyisége, de ezt tudjuk, ugye?
Marcsikám, remélem is, és azt is hogy sok sok nevetéssel tarkítottak a napjaid.