Nem is olyan nagy baj, hogy nincs hangos blog. Ennek köszönhetően úsztatok meg egy óriási, dühös ordítást. Mérgemben, ami miatt egy oltári szellemes bejegyzésem elszállt. Éppen a grissinihez fűződő kapcsolatomat ismertettem, nem is akármilyen szimpatikus és szemléletes stílusban, amikor egy rossz mozdulat hevében a teljes bejegyzésem eltüntettem. Nem beszélve a rossz beállítás miatti miniatűr betűméretekről, ami miatt gyakorlatilag kontrollálhatatlan, hogy miket hablatyolok itt össze. Így most már rövid leszek és közel sem szellemes. Gyors és tárgyilagos. Szóval grissini. Pont úgy készítettem, mint ahogy a pizza tésztáját szoktam készíteni.
Hozzávalók:
- 50 dkg liszt
- 2.5 dkg élesztő
- kb. 2 dl víz v. tej
- kb. 3 ek. olaj
- fűszerek
Élesztőt megfuttatjuk a langyos cukros vízben, majd összevegyítjük a sóval és fűszerekkel vegyített liszttel és olajjal. Elfeleztem a tésztát és az egyik felét meghagytam simán, a másikba pedig jó sok medvehagymás pestót vegyítettem - azt is én készítettem, bár Makón nehéz hozzájutni, nekem volt, hála Gesztike arany szívének -.
Hagytam pihenni a tésztát, amikor pedig elkészültek, rudakat sodortam belőle, és 200C-os sütőben gyorsan készre sütöttem őket.
Hagytam pihenni a tésztát, amikor pedig elkészültek, rudakat sodortam belőle, és 200C-os sütőben gyorsan készre sütöttem őket.
A másik cipót kinyújtottam és megkentem ketchuppal + természetesen házival, amit szintén én készítettem -, majd megszórtam jó vastagon reszelt sajttal, ezután pedig félbe hajtottam a tésztát. Keresztben elvágtam pizzavágóval, majd kb. másfél centis csíkokat vágtam belőle, és egyenként megsodortam őket. Irány a tepsi és zsupsz be a 200C-os sütőbe.
ISZONYÚ FINOMAK LETTEK.Persze frissen volt a legjobb, de nekem most is bejöttek. Az utolsó 3 darabot most toltam be, piciny kis beleimbe. Remélem sikerült kedvet csinálnom, nem bírtok magatokkal és már mindent és mindenkit félre lökve a konyhában tobzódtok.
Örülök, hogy segíthettem. tavasszal újra küldök:-))
VálaszTörlés