2011. április 29., péntek

macaron/?/

Mindig is vonzódtam a macaronokhoz. Mert, hogy tojásfehérje alapú édesség. Mi tagadás rajongok érte, egyszerűen a gyengém. Egyszer már sok ácsingózás után neki futottam. Férj elszaladt a boltba venni mandulát. Mandulával jött haza, de sóssal. Nem is értem, számára miért nem volt egyértelmű, hogy milyen mandula kell. Ezt nevezik kommunikációs zavarnak. Ennek a kis félre értésnek köszönhetően készült az édes-sós mandulás keksz, amire hangsúlyozom, nem lehet panasz. Igazi finomság, ami ráadásul gyermekkoromba röpített vissza. Azután jött a következő neki futás. Vettünk nem sós mandulát. Neki fogtam, és született egy igazi katasztrófa "macarontorta", ami külsőre is rémes volt, bár én láttam benne a szépet, igazából látványra nagyon is különleges volt, igazi rusztika. Kőkemény burok, amivel ölni lehetett volna, belül pedig a legjobb indulattal sem lágy és krémes, sokkal inkább sületlen volt. Végül azért akadt 1-2 ember, akik szeretnek annyira, hogy hajlandóak voltam megkóstolni, sőt, még repetát is kértek. A gond nagyon prózai volt, egyszerűen képtelenség volt rendesen felverni a tojás fehérjét, ami ugye az ilyen jellegű édességek fundamentális alapját jelenti, és pedig makacs öszvér módjára, bár a macaron témakörét elengedtem, de mondván nálam pazarlás nem létezik, tovább "alkottam" és született belőle a kissé félre sikeredett rusztik macarontorta.
Pontosan annyi tojásfehérjém szaladt össze, mint amennyi egy macaronhoz szükségeltetik, és gondoskodtam időközben arról is, hogy legyen itthon mandula. A lendület nálam rendszerint meg van, és alkalom is adódott a Húsvéttal, így vágtam bele immáron harmadszorra a macaron készítésébe.
Gesztenyénél és Latsiánál végeztem előzetes kutatómunkát, minden ötletet tőlük merítettem.
 Hozzávalók:
  • 12,5 dkg mandula
  • 25 dkg porcukor
  • 12,5 dkg tojásfehérje (kb 4 db )
  • 8dkg kristálycukor
  • piros ételfesték (elhagyható, vagy bármilyenre cserélhető)
Bevallom a darálós babramunkától a plafonra mászok, ezért ha a férjem kéznél van, mindent bevetve megpróbálom kikönyörögni tőle, hogy daráljon nekem cukrot, vagy amit kell. Hát, most nem volt kéznél, ezért magamra maradtam a munka nem szeretem részével is. Az, hogy mégis neki veselkedtem, is bőszen bizonyítja, mennyire kíváncsi voltam már ezekre az agyonmisztifikált macaronokra. Azokra a macaronokra, amikre Györgyi barátnőm első ránézésre rávágta, mint aki ezeken nevelkedett, hogy macaron. Kiderült, hogy valóban macaronon "nőtt" fel, az Ő nagymamája gyakran készítette. Mandulát megdaráljuk és a cukrot is, majd össze vegyítjük őket. Azután a tojások habját felverjük, ahogy kell, és a vége felé a kristálycukrot is hozzáadjuk a habhoz, és így verjük szép keményre és fényesre. Ha színes macaronokra vágyunk, természetes v. kevésbé természetes ételszínezékkel megvalósítjuk álmaink színes macaronját. Ezután összeforgatjuk a cukros mandulánkat a habbal. Na ennél a fázisnál mindig rettenetesen aggódom, mert könnyű agyon csapni az egészet, a rossz mozdulatokkal való agyon kevergetéssel. A masszát nyomózsákba töltjük, én meg egy rossz neylon zacskóba tettem, mert nem találtam semmi mást, és elkezdtem csigavonalban kis köröket nyomni a sütőpapíros tepsire. Nem így kell, hanem speciális nyomózsákkal kb. 50 Ft-os nagyságú korongokat nyomni. Majd legközelebb én is így teszek. Én most annak is örültem, hogy valahogy a masszát csigavonalban oda babráltam a papírra. 30-45 percig hagyjuk állni, száradni a masszát a papíron, miközben előmelegítjük a sütőnket 160C-ra. Ezután 10-15 perc alatt készre sütjük őket. Az első kört túlsütöttem, ezért óvatosabb voltam a második adaggal, és szerintem nem is lettek rosszak. 
Ki sem repedtek. Hagytam, had hűljenek ki, miközben elkészítettem életem első ganache csokoládé krémét, ami azt hiszem a nagyon egyszerű, de nagyon nagyszerű kategóriát gazdagítja.

Csokoládé krém (ganache)
  • 15 dkg étcsokoládé
  • 1 dl tejszín
  • 3,5 dkg vaj
Semmi csavar, semmi pacsmag, egyszerűen a hozzávalókat összeolvasztjuk és behűtjük. El sem tudtam képzelni, hogy lesz belőle krém, de csodás állagú és nagyon finom lett, csak pici idő és türelem kérdése. Amikor a macaronok és a krém is kihűlt, két macaron közé krémet töltünk, hogy majd a kész macaronokat össze ragasszuk vele.
hamm be macaron

5 megjegyzés:

  1. Fevikém!
    Nekem nagyon tetszik, meg az is , hogy ilyen csigavonalú:-)))
    Meg még talpa is van:-))
    Nagyon ügyes vagy!

    VálaszTörlés
  2. Nyami nyami :) Ezek aztán fincsi macaronok lehettek, ezzel a fincsi csokitöltelékkel:).
    Bevallom, én még gyűjtöm a bátorságomat... nem mertem még hozzáfogni macaronsütéshez.

    Cuki a legutolsó kép :)))

    Majd ha lesz egy kis időd, kukk be hozzám kérlek, vár egy kis meglepi :)

    VálaszTörlés
  3. Gesztike,
    Tőled, aki olyan gyönyörű macaron csodákat képes kreálni, különösen nagy ereje van a dicséretnek! Bevallom, nem panaszkodom. Így 3. neki rugaszkodásként az eredmény elégedettséggel töltött engem is el.

    VálaszTörlés
  4. Ami,
    itt is megköszönöm Neked a díjat! Nagyon jól esett, hogy gondoltál rám.
    A macaronoktól pedig ne félj, neked aztán végképp nincs okod a félelemre, olyan szuper dolgokat készítesz.

    VálaszTörlés
  5. Szerintem szépek lettek és biztos finomak. Az alsó kép tanúsítja :)

    VálaszTörlés