sós rúd

Szilveszter óta tartozom Terka barátnőmnek egy sós süti recepttel. A sós rúd receptjével, amely talán minden család konyha kredencében ott lapul.Régebben sosem csináltam. Gyerekkoromban nálunk inkább pogácsa volt. Nem is hiányoltam. Ha sós rúd, leginkább egy morzsálódós, száraz, kemény, unalmas rágcsa jutott eszembe. Egészen Budapestre költözésünkig, amikor is eljött nálam is a sós rúd ideje. Itt ettem életem legfinomabb sós rúdját. A szomszédasszonyom követte ellenem el. Ha bennetek is lapul némi sós rúd elleni szkepticizmus, ideje félre söpörnötök. Abba hagyhatatlan az evése. Terka szilveszter óta, ha nem is könyörög, de időnként megpiszkálja lelkiismeretem, hogy végre írjam le a receptet. Íme:

Hozzávalók:

• 25 dkg főtt krumpli - sós vízben megfőzve, majd össze törve -
• 25 dkg margarin
• 25 dkg túró
• 25 dkg reszelt sajt
• 25 dkg liszt
• só

Állati bonyolult, ugye? Többször megsütöttem már, és többnyire valamelyik összetevőt mindig kifelejtettem. Igazából még úgy is nehéz elrontani. Szóval feledékenybarát recept. Csak összegyúrjátok az összetevőket, majd a tésztát kis ujnyi vastagra kinyújtjuk, tetejét tojással lekenjük, ha akarjuk sajttal, vagy szezámmaggal vagy bármi finomsággal megszórjuk, majd kis rudacskákat vágunk a tésztából és behelyezzük az 200 C-ra előmelegített sütőbe és megsütjük.

Aztán volt olyan is, hogy kimaradt egy kis krumplipürénk. Én takarékos nagyasszony lévén, igyekszem nem kidobálni még a maradékokat sem. Hozzá dobtam egy kis margarint, sót, medvehagyma pestot, lisztet, egy tojást és annyi tejfölt, vagy ha az sem volt otthon akkor tejet, hogy jól formázható tészta szülessen. És pont ugyanúgy jártam el, mint a fentebb ismertetett esetben. Isteni lett. Nem hantázok!