Mai említésre méltó:

Talán már egy hete kislányom, hogy folyamatosan emlegetted, hogy ma lesz a Mamma mia a TV-ben. Ma nem vagy itthon. És én nem tulajdonítottam különösebben nagy jelentőséget a filmnek. Láttuk már. És egyébként is, úgy terveztem, olvasni fogok. Aztán úgy alakult, hogy a TV előtt ragadtam. És nagyon boldog vagyok.Egyrészről Te jársz az eszembe, hogy milyen jó, hogy vagy. És miközben a film mégis magával ragadott, folyamatosan Rád gondolok. Aztán ahogy halad előre a film, meghatódom. Ez a film valóságos boldogságfilm. Öröm és szépség árad belőle. Szipogok a meghatódottságtól. A film eszembe juttatja milyen gyönyörűséges fiatalkorunk volt. És közben titokban elkezdtem magamban arra vágyni, hogy a filmben látott hangulatot ismét átélhessem azokkal az emberekkel, akik egykoron és most is fontosak nekem.   

Mai hála:

hogy ma az új szagtól illatozó Szabó Magda könyvet a kezembe vehettem.