2011. február 14., hétfő

Megint Hétfő..........

Megint Hétfő.....Igen, igen hétfő. A hét oly népszerűtlen, a hét nem szeretem első napja. Hétfő, ami általában mindenkinek lusta, álmos, rosszkedvű. Akadályozott. Általunk. A vasárnap finomságokkal teletömött pocakjaink miatt. A gyűröttre aludt testünk és arcunk miatt. A "- Na és ma mit vegyek fel?"- reggeli találós kérdés miatt. A döcögős reggeli indítás miatt. Mert olyan korán van, mert olyan hét eleje van... Közfelfogás a hétfőről, ami alól én sem vagyok kivétel. Pedig valójában minden vég, valaminek egyúttal a kezdetét is jelenti. A kezdet pedig mindig új lehetőséget hordoz. Új lehetőséget a megújulásra, az újrakezdésre. Arra, hogy csodák történhessenek. Hétköznapi csodák, akár.

Megint Hétfő......Arra gondoltam, hogy "rendszert csinálok az idegeitekből". Hétfőnként összegzem az elmúlt hetet, eseményeket. Koncentrálva kifejezetten arra, ami jó volt benne. Nem. Arra koncentrálva, hogy megosszam veletek azt, ami fontos volt nekem az elmúlt hétben. Érzelmileg értelmes dolgokról próbálok írni, eseményekről és tervekről, amik így-vagy úgy hatottak rám. Az érzelmek, események, melyek az életem szerves részei.
Szeretnélek Titeket arra ösztönözni, ha van kedvetek csatlakozzatok hozzám. Csak annyit kell tenni, hogy összegzitek Ti is az elmúlt hetetek dolgait egy olyan fotóval, amely kifejező és beszédes és írjatok hozzá kísérő szöveget. Majd ide látogatva hozzám, linkeljétek be a blogotokon lévő bejegyzéseteket a nálam található aktuális Megint Hétfő bejegyzésem megjegyzéséhez, hogy ellátogathassunk hozzátok mi is. És hogy mi értelme? Kíváncsi vagyok a gondolataitokra, érzéseitekre, az éppen Titeket most foglalkoztató dolgokra. Közösség kovácsolódhat belőle. Lehetőség arra, hogy segítsük, támogassuk egymást, hogy jó barátságok születhessenek.

Megint Hétfő..............
Az elmúlt héten az események csupán magukat ismételték. Reggeli felkelés, gyerekek útjukra bocsátása, főzés és vásárlás, angol tanulás, esti készülődés, altatás, egy kis blogolás, és nyomás alvás. Régebben agyon nyomott, ha monotonitás volt az életemben. Most is van belőle bőven, mégsem nyomaszt már, mert magában hordozza a változatosság lehetőségét. Ezek fontos napi csomópontok. Mindannyiónk számára  a családban jó kapaszkodók, amihez igazítjuk a teendőinket. Ezek a kiindulópontok mindig színessé válnak baráti közös kávézásoktól, látogatásoktól, olyan programoktól, amitől az ember ellazulhat. Legyen ez egy könyvtári látogatás, kóválygás céltalanul valamelyik plázában, közös gondolkodás vagy egy ellazító pilates. Na nekem ebből majdnem mindből kijutott az elmúlt héten. Plázázás nem volt, de azért a vadász ösztöneim kielégíthettem a piacon és hogy finoman és választékosan fogalmazzam a helyi Second Hand shoppokban. A piacon valódi kincsekre lehet lelni. Hú, ez már önmagában óriási sikerélmény. És az is, hogy szuper program körvonalazódik a fejünkben. Neki lódultunk ám a szervezésnek. Persze értek azért stresszelős hatások is. Igen, mert a szervezés elképesztően sok nehézséggel jár. Én meg nem számolok nehézséggel. Agyam kevéske reális részével érzékelem az akadályozó nehézségeket, hogy a vágyhoz nem párosul pl. pénz, vagy hogy nincs helyszín, vagy hogy nincs felszerelés, vagy hogy vállalják e az előadók a felkérést. Ja, és akkor mi van, ha végül mégis csak valahogy minden akadályt megugorva  sikerül megszervezni a rendezvényt, de alig vonz majd érdeklődőket. Eszméletlenül izgalmas, és már annak is örülök, hogy vannak akik segítenek nekem. 

A fénykép, amit ma hoztam Nektek a szomszéd Sanyi bácsit ábrázolja. A elmúlt héten volt néhány nap, amikor nagyon szép idő volt. Sokat voltunk kinn, a gyerekek is elképesztően élvezték. Sanyi bácsi kihasználva a jó időt, elszáradt gazokat égetett. Tegnap Anyukám utcájában felgyulladt egy ház. Hatalmas fekete füst kígyózott fel az égbe. Félelmetes és döbbenetes volt. Rettenetes volt átérezni mit érezhetnek azok, akiknek a háza égett. Akik kétségbeesetten várták a segítséget. Hogy legyen vége végre. Hogy mentsék azt, ami menthető. A történet happy end-el ért véget. A ház nem égett le teljesen. Javítható és remélhetőleg lakható. A hét a tűz jegyében telt el.

5 megjegyzés:

  1. Amíg dolgoztam, nem szerettem a hétfőket, mert a szép hétvégét mindig elvitte. Mióta itthon vagyok, visszasírom a hétfőket:-(

    VálaszTörlés
  2. Jaj, Évi ez egy nagyon jó elgondolás!

    Remélem, csatlakozhatok hozzád .. mondjuk a jövő héten? :))) (azt a halogatós mindenemet ....!)

    Szép, tartalmas, izgalmas hetet nektek!

    VálaszTörlés
  3. Gesztike,
    remélem Te is csatlakozol az ötlethez..........

    Böböce,
    nagyon örülök, hogy tetszik az ötlet és már alig várom, hogy olvashassam a bejegyzésed és nézhessem a hozzá kapcsolódó képet. Nektek is szép hetet kívánok, és tényleg várom a jövő hetet!

    VálaszTörlés
  4. Fevi!
    Nagyon szívesen csatlakoznék, de nagyon egyhangú lenne a beszámolóm, most minden napom hetem a munkakeresés körül forog:-((

    VálaszTörlés
  5. Gesztike, engem nagyon is érdekelne, légyszi, olyan jó lenne, legalább egy kicsit többet is megtudnánk rólad, mást is azon kívül, hogy finiket sütsz. Munkakeresés? Ezt sem tudtam. Szorítok. Mesélj! Olyan jó lenne!

    VálaszTörlés