Máktorta

kérlek, ne ítélj a külső alapján!

Előre is elnézést kérek és egyúttal időszerűnek érzem közhírré tétetni, hogy én bizony képtelen vagyok több időt szánni igényes fotók készítésére. Becs szóra lenne rá igényem, és azt hiszem az én nagyon is tehetséges fotós testvérem, mélységesen szégyenli milyen képekkel rombolom a közízlést. 

De! És! Kérlek Titeket, nézzétek el nekem. Mert. A két állandóan visongi gyerekem egyáltalán nem tűri és segíti, hogy legalább némileg több és érdemben értékesebb időt tudjak szánni a fényképezésre. Éhesek is mellesleg, és nem érdekli más őket, csak hogy mihamarabb magukba tolják az ételt. És még valami. Csak egy nagyon is hétköznapi nőnek való, nagyon is hétköznapi fényképezőgép áll rendelkezésemre, mely nagyon is gyakran teszi próbára cseppet sem sok humorérzékemet és hagy cserben akkor, amikor a legjobban lenne rá szükségem. Tette ezt is most a napokban velem, minden egyes alkalommal, amikor a gyerekek szülinapjával kapcsolatos eseményeket szeretettem volna megörökíteni. 

És ha már itt tartunk, had borzoljam tovább a kedélyeket egy nagyon finom, ám de annál csúnyábbra sikeredett tortával. Kérlek, szavazzatok nekem bizalmat, mert mint tudjuk, a külső nem minden. Aki mák kérdésben annyira fanatik mint mi, biztos, hogy nem hagyhatja ki ezt az élvezetet.

Június 7-i szülinapi máktorta, kifejezetten Nádja kérésére:

Hozzávalók:

• 20 dkg cukor
• 20 dkg darált mák
• 5 tojás
• 1 dl tej
• 10 dkg olvasztott margarin
• 1 citrom reszelt héja
• 1 cs. vaníliás cukor
• késhegyi csomag sütőpor

A tojásokat kettéválasztjuk. A fehérjét a cukor felével kemény habbá verjük, de ezt majd csak később. A többi cukrot a tojások sárgájához adjuk a vaníliás cukorral együtt és habosra keverjük. Ezután jöhet hozzá a darált mák, a sütőpor, a citrom reszelt héja, a tej, az olvasztott margarin, és legvégül hozzá keverjük a felvert tojások fehérjét is. Egy előre kizsírozott, lisztezett lecsatolható falú tortaformába öntjük a masszát, majd 170 C-ra előmelegített sütőben készre sütjük kb. 3/4 óra alatt.

Az, hogy mivel töltjük a tortát, teljesen opcionális, én savanykás lekvárra szavaztam volna, de hiába erőlködtem, a Nádja teljes mértékben leszavazta, és hát be kellett látnom, hogy az Ő szülinapi tortája volt, kérése számomra tehát parancs. Vanília kréme szavazott, amit most a következőképpen állítottam össze.

Vanília krém:

• 1 cs. vaníliás pudingpor
• 1/2 l. tej
• 3-4 ek. liszt
• vaníliás cukor, vanília esszencia - nem viccelek, nekem van, mert nyertem -
• 4 ek. cukor
• 1 cs. vaj
• 15 dkg cukor

A pudingport a liszttel elkeverjük, majd a tejjel csomómentesen felhígítjuk, de előtte hozzáadjuk a 4 ek. cukrot és vaníliás cukrot is, majd felfőzzük. A vajat külön jól kikeverjük a 15 dkg cukorral, és amikor a pudingos krémünk kihűlt, kézi mixerrel hozzá vegyítjük a vajas cukrot is.

És pusztán azért, mert semmiképpen nem akarom elfelejteni, és mert azt hiszem nagyon jól passzolna a Marcsinál kóstolt grízes krém is a tortához, most azonnal azt  is leírom ide. Alá egy kis savanykás lekvár, hmmm, legközelebb azt hiszem ezzel repítjük magunkat új távlatok felé.

Grízes krém:

3 dl tej

3 ek. gríz

3 ek. cukor

vaníliás cukor

10 dkg vaj

És most jöjjön néhány kép bizonyítékul, hogy bár rindi-ronda kis torta, persze csak az én tálalásomban, de annál finomabb. Rá jártunk, reggelre morzsa sem maradt!