2011. június 23., csütörtök

megint itt

Haza értünk. Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de egészen megszoktam, hogy nem írtam. Azt hittem rémesen hiányozna, ha valami miatt befejeződne "blogírási karrierem". De nem. Egészen jól megvoltam. Persze talán amiatt, mert egy össze függő, a legapróbb szusszanástól is szünetmentes, pörgéssel teli hét volt. És talán azért is, mert esély sem adatott arra, hogy huzamosabb időre internet használati lehetőséghez jussak. Így aztán elmaradtam. De leginkább az izgatott, hogy kimaradtam, mert nem adódott esélyem arra, hogy elolvashassam mi újság veletek. Most megint itt vagyok. De csak ülök bambán a gép előtt és csak nehézkesen megy a vissza állás. Lenne mit pótolnom. Jó pár a közelmúltban készült recept sem került még fel. Lassan már el is feledkezem róluk. Pedig ha tudnátok micsoda vanília fagyit rittyentettem. Nem beszélve a Nádja és Borisz szülinapi tortáiról. És hamburger is került az asztalra a Marcsi féle hamburger zsemlében, de én kiviteleztem őket. Nem találtam rá a vissza útra még. Agyam és idegszálaim minden szeglete telis tele van ötletekkel és gondolatokkal, amiket nagyon szeretnék megosztani veletek. Lassan lehullik a lepel és mindenről olyan részletesen számolok majd be nektek, hogy sírva könyörögtök majd, legyek kíméletesebb. Olyan jó lenne már itt tartani. Még picit nem árulok el semmit. Azután meg remélem túl sok apró és lényegtelen információval is bombázlak majd benneteket. Csak mert számítok majd a véleményetekre és ötleteitekre. És csak mert jól jön majd a biztatásotok. A pesti tartózkodásunk publikus oldaláról hoztam nektek néhány képet. Mert amikor éppen nem a vágyaink megvalósítása után kajtattunk, a gyerekek vettek kíméletlenül igénybe bennünket. Játszótér. Töménytelen mennyiségben! Mondtam már, hogy a játszóterezés nem kedvenc elfoglaltságaim egyike? Budapest XI. kerületének csöndes kis szegletében van egy kis mese sarok. Semmi cécó. Semmi túl felszereltség. De van árnyék és hűvös. És tömegnek nyoma sincs. Kék tó játszótér. Igen, egy kis horgásztó szélén. Ide talán el tudnak vonszolni a gyerekek engem is. Már csak egy szülőkényeztető kávéautomata hiányzik. Mert bizony jó társaságban most sem volt hiány. Jöjjenek most a képek, de ígérem, hamarosan jelentkezem néhány recepttel is, ha már blog, és ha már gasztro......
ismeritek őket?

6 megjegyzés:

  1. Borisz bájos babaszemeit nehéz lenne nem felismerni. Azért, ha bokros teendőid engedik valamelyik hétvégén összefuthatnánk. ( hétvége, mert táboroztatok, és szerencsére van mit csinálnom).
    Őszintén remélem, hogy sikerrel jártatok!
    Puszillak!
    Ja és a fagyirecepted jól jönne ebben a veszett hőségben!

    VálaszTörlés
  2. Hahó Ildikó,
    jövök hamarosan a fagyi recepttel is, de jelzem, hogy nagyon tejes és nagyon tejszínes, viszont isteni. Isteni és isteni.
    Találkozni bármikor, jelezd, hogy neked mikor jó. Oké?
    Remélem jól vagytok, örülök, hogy sok a munka. Az jó! puszi

    VálaszTörlés
  3. Sokszor eszembe jutottatok az elmúlt napokban...

    "Lyukon át" is nagyon hasonlít gyermek és apja szerintem ... :)))))

    Jó, hogy újra itt vagy, várom a bejegyzéseket, jövök nyálat csurgatni ... :)

    VálaszTörlés
  4. Köszi Böbő,
    Ti is hiányoztatok már nekem nagyon. Én meg gratulálok neked szívből a zsíros álláshoz. Írtam neked oda megjegyzést, nem értem, miért nem jelent meg. Mindegy. A lényeg a hatalmas lehetőség. Légy bátor, annyira, amennyire én nem lennék. Egyébként meg nem kérdés, hogy megcsinálod!!!

    VálaszTörlés
  5. Fevikém!
    Ma kerestelek a FB-on, de megint nem tudtunk beszélni, már nagyon hiányzik egy kis tere-fere.
    Ma dolgoztam először, nem volt valami jó, tömény volt és egész nap ülni egy széken, közben az ölemben jegyzetelni, majd vizsgázni is kell belőle:-((
    Na de nem panaszkodom, mert már nagyon akartam.
    Puszillak, várom a fejleményeket

    VálaszTörlés
  6. Szia Gesztikém,
    én is figyellek mindig, de elkerültük egymást állandóan, nem baj, hamarosan sikerül. Szuper hír, hogy a munkakérdés rendeződni látszik, de elhiszem, hogy nehéz lehet a vissza állás. Tartok ettől én is nagyon. De úgyis jól veszed majd az akadályokat! Hamarosan beszélünk! Itt a hétvége pihenj egy jó nagyot, és jövő héten felvértezve veszed majd az akadályokat! puszillak!

    VálaszTörlés