Először egy Ausztráliából haza költözött ismerőseinknél ettük ezt a habkönnyű csodát. Nem a látvány volt a megragadó, bár mi tagadás, az is roppantul szokatlan volt. Az első falat után azonnal tudtam, szerelem első vérig, első kóstolósra, első látásra. El sem tudtam képzelni, hogy a torta állítólagos tésztája mi a csoda lehet. Nem voltam a toppon, ma már tudom, mert rá lehetett jönni, hogy sok sok felvert tojásfehérje, pont úgy nézett ki, mint a karácsonyfán csüngedező habcsókok.
Íme, itt a csodás Pavlola torta!
Tudom, hogy nem szabad ilyen felülről fotózott ételképekkel büszkélkedni, de amikor ez a torta készült, fotózásból még felkészületlenebb voltam mint most. A torta alsó része, az a kissé tojáshéjj színűre karamellizálódott alap, majd erre jön szabadon variálható krém. Lehetőségeink korlátlanok. Lehet belőle sok kis tortácskát sütni, vagy egyben egy nagyobbat . Az is ránk van bízva, hogy ki hány tojásból csinálja, egyszerűen csak figyelni kell az arányokra!
Szóval a torta: - induljunk ki 6 tojásból -
6 tojás fehérjére van szükségünk, amelybe belecsippentünk egy icipici sót. Többnyire porcukor ajánlott, de én olyan lusta disznó vagyok, hogy kristálycukorral mahinálok. Szóval elkezdem felverni a tojás fehérjéket, majd mikor olyan félkemény állapotot érek el, elkezdem bele kanalazni a kristálycukrot és folyamatosan verni tovább a tojásfehérjét - 6 tojáshoz, sacc per kb. olyan 25 dkg cukor dukál. Amikor gyönyörű, kemény, fényes, selymes habot kapunk, rá locsolunk egy teáskanál ecetet - nem tévesztés, ez komoly -, esetleg egy kis vanília aromát, mehet bele vaníliás cukor, és össz-vissz 1 evőkanál kukoricaliszt. Gyakran előfordul, hogy nincs itthon valami hozzávaló, de már félig benne vagyok, akkor gyorsan kitalálok valamit, és megpróbálok valami hasonlót bele zuttyantani. Kukoricaliszt helyett például szinte mindig kukoricadarával sütöttem, és így is tökéletes! Közben előmelegítem a sütőt 180C-ra. Egy jó nagy tepsire sütőpapírt fektetek, és megkenem olajjal. Kreativitásunkra bízva olyan formában kezdjük ráhalmozni a habot, amilyen formára vágyunk. A konzervatívak maradhatnak a köralakú tortaformánál. Fontos szabály, hogy a hab semmiképpen ne érjen semmihez, mert hozzá fog ragadni. Amikor betesszük a sütit a sütőben, azonnal vissza veszem a sütőt pár percre 140C-ra, majd pár perc múlva 100-ra, és csak szépen lassan szárítom, szárítom a tortát - olyan másfél óráig -. Ha kész, nyugodtan benn hagyhatjuk a tortát a sütőben, úgy hogy késélnyire nyitjuk a sütőajtót. Ha eltaláltuk a sütést, akkor a tészta külső része, gyönyörű, kérges, kemény és töredezik ha sokat piszkáljuk, a belső része viszont krémes, lágy.
Krém:
tejszínt pici cukorral elkezdjük felverni, és én szoktam bele rakni egy kis habfixálót is. Ha kész , ráhalmozzuk az isteni tojásfehérje alapra, reszelünk rá jó sok csokit, és megszórujuk bármilyen gyümölccsel, ami otthon van. Szerintem a legfinomabb málnával, eperrel. Amikor a fénykép készült, csak meggy volt itthon, azzal is nagyon jó volt!
Biztosíthatok róla mindenkit, hogy eddigi életem legpazarabb ízélménye ez a torta volt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése