Volt időszaka az életemnek, amikor nagyon vágytam az egészséges életmód követésére. Igyekeztem, próbálkoztam, beszereztem különböző ilyen-olyan lisztféleségeket, hogy kiválthassam a jól bevált, hagyományos, általam annyira imádott fehér búzalisztet. Szánalmas próbálkozások voltak, fűrészporos, száraz, morzsálódós förmedvények. Persze áltattam magam, isteni, egészséges és még finom is. Végül is Nádja és a férjem elfogadták, egyáltalán nem reklamáltak. Bezzeg a tesóm, mert őket sem kíméltem. Ha vendégségbe jöttek, mindig eléjük pakoltam a legújabb szerzeményem. A tesóm egyetlen másodpercre sem kímélt, azonnal a képembe vágta, micsoda újabb ehetetlen borzalommal akarom megmérgezni őket. Jól van, az igazság az, próbálkozásaim hagytak némi kívánnivalót maguk után.
Férjem az elmúlt pár napban panaszolta gyomra nem túl kedvező állapotát. Azonnal utána kutattam, hogyan lehetne segíteni rajta. A leghatékonyabb ilyenkor mindig a nem kicsi stressztényező - munkahely - kiiktatása, mely szerencsére folyamatban van. Azután, utána olvastam jó kis gyógytea kombinációknak, és még rá is tudtam venni, legalább kicsit próbáljon meg hinni simogató, jótékony hatásukban. És végül, de nem utolsó sorban a táplálkozásba, legalább átmenetileg, egy pici változást próbálok bele csempészni. Tönkölybúza liszttel kellett volna sütnöm ezt a kenyeret, de mivel hirtelen hamarjában csak rozslisztet tudtam beszerezni, azzal próbálkoztam. Előző évi negatív tapasztalataimból "tanulva" nem ugrottam azonnal fejest a totális bio-organic életmódba, ezért csak részben használtam rozslisztet, a hagyományos általam imádott fehérrel keverve. -arány 2/3 fehér búzaliszt,1/3 rozsliszttel - és képzeljétek, nem lett forgácsos, morzsálódós, és fojtós sem! Gyönyörű, gőzölgő, lágy kenyér, és még csak lapos sem lett.
 |
| Úgy örülök neki, remélem jó lesz a pocaknak |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése