2010. szeptember 26., vasárnap

Hagymás pogácsa - Limara receptje alapján


Limara, aki mára méltán országosan ismert gasztrobloggerré vált, kenyereivel és sütiivel  az egyik augusztus 20-ai program főszereplője volt. Mivel egy városban élünk, végre lehetőségem nyílt a személyes találkozásra. Gyúrták az isteni kenyértésztát, amiből jutott bőségesen a gyerekek számára is, hogy kreativitásukra bízva formázzanak belőle bármit, mi fantáziájukban megfogant. Aztán jött az izgatott várakozás, és találkozás öröme a kemencében frissen sült alkotásokkal, melyek közül jó néhány azonnal a pocakban végezte. Limara Boriszt is lefényképezte, majd feltette a blogjára, amivel persze nagyon nagy örömet szerzett nekem. Elújságoltam Erzsike mamának, férjem édesanyjának, aki pesti mama lévén nem túl sokat élvezhet belőlünk. Erzsike mama, ha már Borisz megtekintése végett ellátogatott a blogra, elveszett Limara sok-sok finomságainak pazar útvesztőjében. És mivel ő is híresen jó konyhát vezet, kedve is szottyant a hagymás pogi kipróbálására, amivel nem tagadom nagyon meglepett, mert gyomruk bármiféle hagymás étek után egyértelmű jelekkel hozza tudtukra, nagy hibát követtek el. Megsütötte a hagymás pogit, és boldogan telefonált, hogy a hetedik mennyországba repítette őket az élvezet, evése abbahagyhatatlan, a hatása pedig a szokott módon sajnos megkérdőjelezhetetlen.
Na ezen a sikeren felbuzdulva és férjem egyértelmű noszogatására reagálva én is gyorsan belevágtam a pogik életre hívásába. A Limara által megadott összetevők  fele állt csak a rendelkezésemre, így fél adagot sütöttem.
hagymás pogi makói hagymákkal
 Hozzávalók:
50 dkg liszt
25 dkg margarin
1 ek. só
1 tojás
1 dl tejföl
1/2 cs. élesztő 
pici cukor 
1 dl tej

A lisztet a margarinnal és sóval összemorzsoltam, amennyire lehet, jól össze dolgoztam. Hoppsz, be kell valljam, ennél a fázisnál el kellett rohannom, így ezt nem is én, hanem a férjem végezte el helyettem, jelzem kiváló minőségben. Közben a cukros langyos tejben az élesztőt felfuttattam.  - na itt már megint itt voltam én is -. Amikor elkészült, hozzá öntöttem a margarinos liszthez, majd hozzá adtam a többi összetevőt is, és gyönyörűen össze állítottam a tésztát. Én, a már jól bevált módon, ösztönösen meleg helyre dugtam a tésztámat, majd szerencsére egy kis idő után úgy gondoltam, mégis rá kukkantok Limara receptjére. Isteni szerencse, hiszen a tésztát a hűtőbe kellett volna tennem. Gyorsan intézkedtem, így semmi nem volt veszve. 2 óra után a tésztát a hűtőből gyönyörűre kelve vettem ki. 
Közben felvágtam karikára 3 fej hagymát. Limara lila hagymát ajánl, persze én híján voltam a lila hagymának, maradt hát a vöröshagyma. Limara 3 hagymát ennek a mennyiségnek a duplájához ír, én a fele mennyiséghez is 3-at használtam fel. Vajat olvasztottam és a hagymakarikákat a vajon megfonnyasztottam. Amikor a tészta előkerült a hűtőből, ujjnyi vastagra nyújtottam, és a tészta nagy részén a hagyma 3/4-ét eloszlattam. Ezután a tészta alsó részét és felső részét is visszahajtottam és rákentem a megmaradt hagymát, majd jobbról és balról is hajtottam a tésztán, azután mint egy könyvet a tésztámat is össze csuktam. Picit vissza tettem a hűtőbe az így össze hajtogatott tésztát, de már gondolatba, és lélekben, azután hirtelen hamarjában tettekben is előkészültem a következőkre. Sütő előmelegítése 200C-ra. Tészta kinyújtása ujjnyi vastagra. Sütőpapír elhelyezése a tepsibe. Legkisebb pogácsaszaggatóval a pogácsák kiszaggatása. Azután tojással az összes apró pogi megkenése, és zsupsz be a sütőbe. 
Bevallom, nagyon ritkán mertem pogácsát sütni, mert ezzel a nyamvadt sütéssel mindig elszúrtam az egyébként jó tésztából készült pogácsákat és csúfondáros, kőkemény, agyonszárított köveket sütöttem. Szégyen szemre el is nevezték őket kőpogácsáknak. Na de most, megtörtént az áttörés, igyekeztem betartani a Limara által megadott sütési időt. Ő 10-12 percet javasol. Ennyi idő után az én pogiim még nagyon sápatagok voltak, még adtam nekik 1-2 percet, aztán beállítottam a sütőt felső sütésre, és gyönyörű, vajpuha, lágy pogik születtek, aminek végre a gyerekek így örültek.
Nádja felhívta a figyelmem, hogy a hagymát legközelebb legyek kedves, és hagyjam ki belőle

2 megjegyzés:

  1. Évikém, mennyeien néznek ki ezek a pogik, szinte a számban érzem az ízüket. Alig várom, hogy kipróbálva a receptet, én is ilyen mosolygós aranybarna finomságokat készítsek.
    Incike

    VálaszTörlés
  2. Édes vagy Incikém, persze csakis a szokott módon hízelgő és kedves. Nagy örömet szereztél nekem ezzel az igen hízelgő bókkal, és remélem hamarosan én is kedveskedhetek neked valami finomsággal. évike

    VálaszTörlés