2010. szeptember 14., kedd

Répatorta

 jól van kicsit szégyenlem, tudom, hogy nem szép, de várd ki a végét 

Sosem gondoltam volna, hogy a répatorta lehet a gyerekeink kedvence. Kicsit hülyén is érzem magam, hogy egy olyan blog írásába kezdtem, amelyben a receptek játsszák a főszerepet. Egyszerű oka van. Miután elkészítettem 1-1 - általában sütit -, nem tudok betelni a gyönyörűséggel és a büszkeséggel, hogy mit tudtam létrehozni. Büszkeségtől dagadó mellkassal oda teszem a gyerekek elé, és a legborzasztóbb, de ma már csöppet sem meglepő, hogy Nádja, már ránézésre kijelenti, hogy ő inkább kihagyná. És képes MEG SEM KÓSTOLNI!!! Borisz egy fokkal jobb, de csak egy ici-picivel, ő lehet, hogy egyszer eszik belőle, de ha már nem gőzölög, épp a sütőből azonnal kivett sütit teszek elé, "udvariasan" tolja félre az orra elől. Nem is tudom, hogy mertem bepróbálkozni az első répatortával. Á, már emlékszem, a nyakamon maradt egy csomó répa, répafőzeléket mégsem csinálhattam belőle, azt azért még én sem eszem meg. Répa megszerettető project volt a gyerekeknek. A kulcs a megnyerésükhöz, nem tagadom, a tetejét beborító, jó vastag cukormáz volt.

A következő módon készítem:
3 tojás sárgáját össze keverem, kb. másfél deci cukorral, belereszelek vagy 8-10 sárgarépát, megszóróm jó vastagon fahéjjal, csurgatok bele egy kis citromlét, rakok bele sütőport, esetleg egy kis szódabikarbónát, mindezt jól megöntözöm olajjal. Közben-közben keverek rajta egy kicsit, majd bele puttyantok 30-40 dkg lisztet, és keverek. Végül felverem a tojások fehérjét, és ezt is hozzáadom a többi összetevőhöz. Na nem állítom, hogy ez alapján a leírás alapján elnyerjük a tökéletes állagot, ezért, ha túl sűrű, hígítok rajta vagy egy kis tejjel, vagy egy kis tejföllel. Ha meg túl híg, sűrítjük liszttel. Egyébként bármit lehet még bele rakni. Magvakat, mazsolát, aszalt szilvát, diót.............................fantáziánk végeláthatatlan. Én nem kockáztattam, mert ez a nem túlcizellált változat bevált,  MEGESZIK A GYEREKEK IS!!! Kerek tortaformában szoktam sütni, kivajazás, lisztezés után bele öntöm a formába, és kb. 180C-ra előmelegített sütőbe teszem. Ha megsült, jó vastagon megkenem cukormázzal. És lám, itt következik a nem túl szép látványú, ám hőn szeretett répatortánk!

Hát ezért megérte!!!







2 megjegyzés:

  1. Elég jó ez is. A fügés süti receptjét már nagyon várom. Nemcsak a receptet...

    VálaszTörlés
  2. Látom apa a fügéstől jobban el volt ájulva.
    Nekünk a répatorta nagyon bejött! Gyereknek, felnőttnek egyaránt!
    Ami még sokat dob rajta: én majdnem annyi darált diót teszek bele, mint amennyi a répa, és így olaj egyáltalán nem kell bele, könnyebb lesz. A citromhéj szintén jól illik bele és én liszt helyett zsemlemorzsával sütöm, de mindenesetre isteni!
    Puszi!

    VálaszTörlés