2011. január 9., vasárnap

Vigasz muffinok a közepében mákos, diós krémmel

Eseménydús hét van a hátunk mögött, vegyes élményekkel. Imádom, hogy állandóan zajlik az élet körülöttünk. Állandóan zsizsegek. Persze ez egyesek számára roppant idegesítő lehet, remélem a mi családunk megszokta a tempómat, és azt is remélem, hogy talán nem szenvednek kutyául mellettem. Találkozásokkal és eseményekkel teli hét volt. Nagyon klassz találkozásokkal teli hét. De történt számomra érzelmileg megrázó, kérdéseket felvető visszacsatolás is mondatokra, válaszokra. Nehezen értelmezhető, magyarázatot kívánó, engem távolságtartásra ösztönző megnyilvánulások. Törekszik az ember arra, hogy szeressék, és a megfelelésre is talán, én a magam nevében kedvességre mindenképpen. A válaszok mégis kiszámíthatatlanok, az időzítés, és hangsúly a kommunikációs folyamat másik szereplőjénél megjósolhatatlan hangulatot, gondolatot és véleményt hoz. Mindegy. Ezek is tanúságok. Új tanúságok. Látom, hogy hol kell kissé behúznom a nyakam és nyíltságom fokát lehalkítanom. Természetes folyamatok. Tanulás. Csak azt az egyet nem tudom, hogyan válhatnék jobb emberismerővé? Jó kérdés! 
Ma lebontottuk a karácsonyfánkat! Már híre hamva sincs az ünnepeknek. Milyen fura. Az ünnepeket hosszas készülődés előzte meg. De mi van a lezárással? Valahogy nincs levezetés. Egyszerűen csak vége. Talán a karácsonyfa levetkőztetése az egyetlen, ami demonstratívan mutat az ünnep befejeztére. Elbúcsúztunk az ünneptől, lebontottuk a karácsonyfát és meggyászoltuk az elmúlását.
hát ennyire fáj a búcsú! Őszinte, gyerek Nádja könnyek!
Ilyen szomorúságot fel kell oldani valahogy. Megoldás vigasz muffin mákos és diós krémmel.
Még a szülinapi Dávid tortából maradt ki krémem, amit gondosan betettem a mélyhűtőbe. Nem sok. Kifejezetten kevés. Már akkor gondolkodtam, ugyan mihez lenne ez elég? Eljött hát a megfelelő alkalom, hogy felhasználásra kerüljenek ezek a nagy becsben tartott, de kis mennyiségű fincsi krémek. Muffin, a közepükbe rejtett finom, lágy krémmel.
Muffin: - 12 db-os muffin sütéséhez -
25 dkg liszt
1 citrom reszelt héja 
1/2 citrom kicsavart leve
1 cs. sütőpor
pici szódabikarbóna
18 dkg cukor
90 ml étolaj
150 g. joghurt
2 tojás
Összekeverjük a száraz hozzávalókat - cukor, liszt, sütőport, szódabikarbóna -. Az olajat elkeverjük a joghurttal, a citrom reszelt héjával és kicsavart levével. A 2 tojást miután jól kikevertük, hozzáadjuk az olajos masszához. Ezek után a száraz összetevőkhöz csorgatjuk az olajos masszát, és szépen összeforgatjuk az egészet. Közben már előmelegítettük a sütőt 200C-ra, és a sütőformába raktuk a sütőpapírokat. 
Ez a muffin tészta már önmagában is megállja a helyét, de fel lehet turbózni valamilyen gyümölcs hozzáadásával. Az én esetemben a mélyhűtőből elővett mákos, és diós krém került minden muffin közepébe. 
Krém:
A krémek vaníliás pudingporból készültek, kevesebb tej hozzáadásával, mint ha pudingot szándékoznánk csinálni belőle. Amikor besűrűsödik, bele keverjük a darált mákot, vagy darált diót, és a legvégén egy kis vajat.
Minden kis muffinpapír aljára tészta került, majd kanalaztam rá valamelyik krémből egy jó nagy teáskanállal, majd befedtem tésztával. Amikor az összes kis mélyedés megtelt, betoltam a sütőben, és kb. 25 perc alatt készre sütöttem őket.
A vigasz muffinok működnek, és egyébként is barátokkal együtt lenni, és enni, olyan jó!

2 megjegyzés:

  1. Búék nektek! Kérdésedre,hogyan válhatnál jó emberismerővé,az én válaszom tapasztalataim alapján,ahogy telik az idő úgy válsz azzá.Persze én csak magamról tudok ez ügyben írni,de az biztos,hogy én kb 3-4 éve tudom levonni a konzekvenciát egy beszélgetés alatt.Amióta így van azóta nem csalódom az emberekben,és persze a naívságom is oda van:-)Nem sokára 40 éves leszek és nagyon örülök,hogy ennyi tapasztalatot szereztem.Sok sikert a tanuláshoz!

    VálaszTörlés
  2. Szia Ani,
    nagyon örülök, hogy hallok rólad. Nektek is Buék! És hálás vagyok azért is, hogy jó tanácsokkal látsz el. Úgy tűnik, én nehezen tanulok, emberismeretben nem vagyok túl jó. Mindig mindenkikről jót gondolok, aztán néha meglepődöm. És rajtam sajnos a kor sem segít! Persze szerencsére én is fejlődtem valamennyit már, de valóban az a naivság elvesztésével és némi bizalmatlansággal jár! puszi nektek!

    VálaszTörlés