2010. december 5., vasárnap

apró örömök

Tegnap kiszúrtam Marcsi - Limara - blogján, hogy van neki mikulás süti formája. Na nem csak azért hívtam fel, hogy el kunyeráljam tőle kölcsönbe, hanem azért is, hogy a mézeskalács tésztájának és díszítésének rejtelmeibe is röviden be vezessen. Felajánlotta Marcsi, hogy  szaladjunk el a mikulás sütiformáért, és egyúttal  megmutatja nekünk az írókázás trükkjét is. Mondanom sem kell, kapva kaptam a felajánláson, annál is inkább, mert Nádja meg akarta tanulni, hogyan kell írókázni, hogy amikor meg lesznek a saját mézeskalácsaink, Ő is díszíthessen. Délutáni alvásukból felébredve már indultunk is Marcsiékhoz. A Nádja pompázatosnak minősítette Marcsiék házát, mert már a közelgő Karácsonyi Ünnepekre ünneplőbe volt öltöztetve. Marcsi jó pár mézesét beáldozta a Nádja kedvtelésének, amiért Nádja nagyon nagyon hálás volt, és útközben hazafelé a kocsiban is még azért esedezett, hogy forduljunk vissza hozzájuk.
alkotás közben
Képtelen vagyok szó nélkül hagyni, hogy Marcsiéknál a konyhába lépve egy számomra eddig látványra ismeretlen csodával találtam magam szemben. Egy gyönyörűre sütött fehér kenyér volt. Tudom, hogy nincs ebben semmi meglepő, hiszen Marcsi blogja tele van szebbnél szebb mesterművekkel, de hihetetlen, hogy a még oly gyönyörű fotók sem képesek vissza adni, az életben nyújtott valódi szépségét. Olyan lágy volt, amilyet az életben én még nem láttam. Az ízéről nem is beszélve. Hát igen, szerencsém volt megkóstolni. Gondolom, addig dicsértem, hogy Marcsi a kenyér majd felét oda csomagolta nekünk, amit estére be is kebeleztünk. Eredmény, plusz 1 kg, lelkiismeretfurdalás a már megint elkövetett mértéktelen esti zabálás miatt, és a mértéktelenség miatt egy enyhe kis hasfájás. Önmagam megnyugtatása végett, különösen jól jött az angol tanulmányaim folytatása közben tudomásomra jutott friss orvosi információ - amit ugyan nem nagyon hiszek, viszont nagyon megnyugtató -, miszerint nem az számít, hogy mikor eszünk, hanem, hogy mit, vagyis a bevitt kalória mennyisége. Ezek szerint, nem gond az esti evés. Férjem azonnali kommentje: - Csak az a gond, hogy Te napközben is sokat eszel!!!
A hűtőnk szegényesen kongott, szóval nem készültek monumentális, gazdagon megpakolt szendvicsek, de Marcsi kenyérhez talán nem ez volt a lényeg. Legalább nem nyomtuk el a kenyér igazi ízét és elképesztően lágy mivoltát. Lévén ez gasztroblog, és van egy roppantul vicces férjem, jöjjön a tegnap esti vacsora illusztrációja, az általa készített szendvicsről, az általa gondosan gazdagon megkomponált képpel. A receptet nem ismertetem. Nem bonyolult, a mellékelt ábra bizonyítja!
napi humor - szocreál kompozíció
Mivel holnap mikulás lesz, mindenképpen megsütöm a Marcsitól kölcsön kapott sütőformában a télapós sütit, ami ha nem vállalhatatlanra sikerül, jövök majd és megmutatom. És persze jövök majd a mézesekkel is!!!
adventi koszorú a legfontosabbakkal

2 megjegyzés:

  1. Nagyon köszönöm, annyira kedves vagy!Örülök, hogy itt voltatok, Nádja nagyon klassz kiscsaj!:)

    VálaszTörlés