madártej fagyi és kekszek minden mennyiségben

Ezzel a bejegyzéssel több legyet ütök majd egy csapásra. A gyerekek születésnapjáig visszamenőleg van elmaradásom. Fagyi is készült akkor, ami eddigi életem, de leginkább az általam készített fagyik közül a leg kategória csúcsa volt. A mai napig tartogattunk 3 gombócnyit belőle, amit ma a gyerekek meg is ettek. És hozok ma még kétfajta keksz receptet is, de elsőként következzen az isteni madártej fagyi!

Hozzávalók:

• 3 dl tej
• 2 dl tejszín
• 4 tojás sárgája
• 25 dkg cukor
• vanília esszencia

Tisztában vagyok vele, hogy minden valamit is magára adó főzni tudó lélek pont nem így készíti a tojásos, tejes, össze melegítős cuccokat, de én csak így vagyok rá képes. Szóval, elsőként a 4 tojás sárgáját elkevertem a cukorral, vanília esszenciával, majd apránként felengedtem a tejjel és tejszínnel. Amikor felforrt, de csak egyet rottyan állapotról beszélek, lekapcsoljuk a gázt, és hagyjuk kihűlni az ínycsiklandóan csábító keveréket. Ha kihűlt, jöhet a fagyasztás. De figyelem, az elején, amikor a széleinél el kezd dermedni, előkapjuk a mélyhűtőből, és kézi mixerrel fehéredésig verjük. Amikor krémes, habos masszát kapunk, elégedetten vissza tehetjük a mélyhűtőnkbe. Innentől kezdve nincs más dolgunk, mint várunk a csodás eredményre!

A fagyi mellett kekszet láthattok. Ezt a kekszet ma készítettem. Igazából süteményalapból, ami egy jó kis süti alapját képezte volna, ám de jól elszámoltam magam az idővel, így gyors módosítás t követően, lapos kis köröket helyeztem egy sütőpapíros tepsire. Ez a mai keksz rövid története. 

• 1/2 bögre cukor
• 3/4 kocka margarin
• 1 tojás
• 1/2 tk. vanília esszencia
• 2 és fél bögre liszt
• csipet só
• 1/2 tk. szódabikarbóna
• fahéj

A száraz összetevőket, úgy mint liszt, só, szódabikarbóna, fahéj, össze kevertem. A margarint kissé fel melegítettem, és habosra kevertem a cukorral, tojással és esszenciával. Majd a két különböző állagú maszlagot is össze vegyítettem. Majd a fentebb ismertetett módon sütőpapíros lemezre helyeztem őket és 180C-ra előmelegített sütőben jó gyorsan megsütöttem. Most kifejezetten ügyeltem arra, hogy ne süssem túl a kekszeket. Az eredmény pedig az lett, hogy a Nádja nosztalgiázva, semmibe meredő tekintettel kijelentette, hogy a tegnap előtti kőkeményre szárított kekszek, egyel jobban ízlettek. Na, ennyit erről!
 

És még egy keksz. Ezt a kekszet is az abszolút hiány szülte. Vágyakozás az édesre és kekszekre. Egy biztos, ürességtől kongó spájz esetén, mentőöv az éhhalál ellen. Szóval, nem volt más itthon, mint némi liszt, egy kis cukor, szódabikarbóna, sütőpor, fahéj, tejföl és zsír. Ennyi.

• 2 bögre liszt
• 1 tk. sütőpor
• 4 ek. cukor
• csipet só
• fahéj
• 1 bögre teföl
• zsír

A szokásos metódus. Száraz összetevőket összekeverjük, majd a nedves összetevők hozzá adásával kellemes állagú tésztát kapunk. Lapos kis köröket készítek a két kezemmel, és sütőpapíros tepsire helyezem, majd betolom a már 180C-ra előmelegített sütőmbe- Ízlés dolga, ki hogy szereti a keksz féleségeket. Mi a ropogósakra esküszünk. De elismerem a mostani sütési idő némileg eltúlzott lett, alig tudtuk elharapni őket, mégis percek alatt fogytak el. Még Kócos - kutya - is megküzdött a keksszel, de a végén mint egy morzsa porszívó, az utolsó morzsát is eltüntette. 

Ildikóék nálunk voltak. Miattuk is akartam valamit készíteni, hogy legyen mivel megkínálni őket. Hát a semmiből egészen tipikus esete. Eldumáltuk, túl sütöttük, és jött a hülyeség. Kékre pingált lábujj körmök, 

fénykép, és ötlet. Hirdessünk játékot. Játék, amit vélhetőleg nem vesz majd senki komolyan. Nyeremény, ezek a kőkeményre sütött édes kis kekszek. A játék holnap estig tart, ha valaki lenne még annyira jó humorú cuki kis kótyagos bolondos, hogy szeretne bekapcsolódni, irány Ildikóhoz a játék részleteiért.

"bolond lyukból bolond szél fúj"