2010. december 21., kedd

dávid torta

Ünnep volt nálunk tegnap. Születésnap! Borisz nem volt tekintettel senkire, és semmire, ünnepre és ünnepeltre egyaránt nem. Jó korán, elsőként ébresztette a szülinapos Apukáját. 
a kisebbik ébresztette a nagyobbikat, nagyobbik akkor nem mosolygott így
"Jól" indult a nagy nap hát. A magam nevében biztosan állíthatom, hogy ahogy telik az idő, engem ezzel összefüggésben egyenes arányban hagy hidegen a "Nagy Nap". Az emberben azt hiszem öntudatlanul várakozás van, vajon eszébe jut e a többieknek, vajon kapok e ajándékot, és ha igen mit, lesz e tortám. Azt hiszem hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a homlokunkra van írva a nagy esemény, és ezért az egész napunk felhőtlenül önfeledt szárnyalás lesz. Valójában meg nem történik semmi különös. Ha csak nem az, hogy csupa szülinaphoz nem illő és méltó eseménysorozat bombáz le bennünket. "Egészen meglepő " módon nálunk sem volt ez másképp. A kora reggeli nehézkes ébredés után Apa ajándékba kapott egy bűn rossz kölyköt Borisz személyében, aki úgy tűnt, egész nap mesteri módon tört borsot az orrunk alá. Mire nagy nehezen elindultunk a városba az aktuális dolgok elintézésére, a Nádja alakítása következett. Hányingere lett. Egy olyan játékeszközt használt, aminek túlzásba vitt használata hasonló hatásokat képes elérni, mint a körhintázás.Felfordult a gyomra, és ettől igen hisztérikussá vált. Így jobbnak láttuk gyorsan hazafelé venni az utunkat. Nem lakunk kocsival 5 percnél többre a városközponttól, de úgy tűnt hazáig sem jutunk el hányás nélkül. Haza értünk és otthon hamarosan a hányás is. Aztán a következő is. És ekkor már elkezdtünk gyanakodni, hogy talán még sem pusztán egy szimpla kis gyomorfelfordulásról van szó. Így a szülinapi ebéd a piros lavor társaságában telt. A kezdeti bosszankodás után, még röhögni is tudtunk. Hát igen, élni és ünnepelni tudni kell. Megadtuk a módját megint! Estére a Nádja már be is lázasodott, evésre gondolni sem tudott. A szülinapi torta és köszöntés mégsem maradt el, csak most nem önfeledt vidámság kísérte.
"Tudunk ám élni, ugye? Mi így ünneplünk!"
Dávid torta:
díszbe öltöztetve, amennyire Farkas Évi képes
 Apa kedvenc tortája. Az Anyukája szoktatta rá, erre az irgalmatlanul finom, de elég sok munkával járó nyalánkságra. Közös pályafutásunk során  a mostani alkalommal készítettem én először el. Mivel nem tudtak most eljönni Erzsike mamáék, nekem kellett megcsinálni, pedig Isten ments, semmiképpen nem szerettem volna elvenni Erzsike mama kenyerét.Őszintén szólva tartottam a kudarctól is, de most is bebizonyosodott, hogy bátraké a szerencse! Ha arra adnátok a fejeteket hogy megcsináljátok, akkor kövessétek a receptben leírtakat, mert én megint eltértem, és a végeredmény ugyan jó lett, de sok aggódással járt, kérlek kíméljétek magatokat meg tőle.
Diós és mákos piskótát kell sütni, először jöjjenek a hozzávalók:
5 tojás - én 8-ból csináltam -
10 dkg cukor
8 dkg liszt
6 dkg darált mák
6 dkg darált dió
A tojások sárgáját a cukor felével jól kikavarjuk. A többi cukorral felverjük a tojások fehérjét, majd a két masszát összeforgatjuk, ezután rá szórjuk a lisztet és vigyázva összedolgozzuk. Majd elfelezzük a masszát és az egyik felébe bele szórjuk a diót, a másikba pedig a mákot. Kizsírozott, lisztezett tepsibe öntjük az egyik felébe a diós, a másik felébe pedig a mákos masszát. 180C-os előmelegített sütőben megsütjük.
Linzer alap:
6 dkg vaj
9 dkg liszt
3 dkg cukor
fél narancs szirupban megfőzött héja - ettől eltekintettem lustasági okok miatt -
A hozzávalókat jól össze dolgozzuk, kinyújtjuk kör alakúra olyan méretre, mint amekkora a torta alja lesz. Miután kivettük a piskótát a sütőből, betoljuk a helyére és kb. 12 perc alatt készre sütjük.
Krém:
2 közepes narancs - én 4 db mandarinnal csináltam -
4.5 dl tej
12 dkg cukor
1.5 csomag vaníliás pudingpor
20 dkg vaj
10 dkg darált mák
10 dkg darált dió
A narancsokat meghámozzuk majd gerezdenként leszedjük a hártyákat is róluk és apróra vágjuk. A pudingport a szokásos módon elkészítjük, majd 3 részre osztjuk. Az elsőbe rakjuk a mákot és a 7 dkg vajat, a másodikba a diót és a másik 7 dkg vajat, a harmadikba pedig a narancshús kerül. Ebből bő két kanálnyit kiveszünk és a maradékot elkeverjük a maradék vajjal és félre tesszük a torta díszítésére. A piskótákat hosszában 4 csíkra vágjuk, majd a diósat a diós krémmel, a mákosat pedig a mákossal megkenjük, majd hűtőbe tesszük, hogy dermedjen. Ezután egy gömbölyű aljú üvegtálat alufóliával kibélelünk - persze ezt én elfelejtettem -. Majd a már hűtőbe tett süi csíkokat 2x2 cm-es kockára felvágjuk és szépen belerakosgatjuk felváltva a tálba.
Töltelék:
6 dl tejszín
8 lap zselatin - én 2 cs. habfixálóval készítettem  helyette -
A recept szerint a felvert tejszínt összeforgatjuk a vaj nélküli félretett narancsos krémmel. Én csak a fele tejszínt vertem fel és kevertem össze a krémmel. Ha valaki zselatinlappal csinálja, akkor hideg vízbe áztatjuk a lapokat, és ha meglágyult a zselatin, a vizet leöntjük róla és kissé kinyomkodjuk, majd kis lángon kevergetve feloldjuk. Először kicsi tejszínhabbal simára dolgozzuk, majd a többi tejszínhabhoz forgatjuk. A lerakott sütikockák tetejét megkenjük ezzel a narancsos, tejszínes krémmel, mielőtt rápakolnánk a következő réteget. Az omlós tésztát megkenjük lekvárral és ráborítjuk a többi tetejére, majd zsupsz, mehet be a hűtőbe. Minél tovább dermed, annál jobb. Tálalás előtt tálcára borítjuk, lehúzzuk róla a papírt, már aki, mert ugyebár én elfelejtettem a papírt, és a recept szerint a félre tett vajas krémmel bevonjuk a tortánkat, és csokiforgáccsal megszórjuk.
itt még pucéran
Ahogy írtam, én csak a tejszín felét vertem fel 1 cs. habfixálóval, és össze forgattam az összes narancskrémmel, és berétegeztem a sütikockák közé. Miután a hűtőben dermesztettem és tálcára borítottam, felvertem a tejszín másik felét is egy újabb csomag habfixálóval és ezzel díszítettem a tortát.
hú, de fini..........
Nagyon klassz torta. Jól is néz ki, már ha nem lesz túl folyós a krém és emiatt nem lesz kanalas cucc belőle, és mondhatom állati finom. Kicsit macerás, de ha okosan szervezzük, nem is olyan vészes. Szerintem Karácsonyra is nagyon meg állja a helyét. Ezért is loholtam, hogy gyorsan feltegyem a blogra, hátha valakinek kedve szottyan és megcsinálja Karácsonyi tortának!
Boldog Szülinapot Drágám! hibbant egy nap volt, ugye?

4 megjegyzés:

  1. Isten éltesse "Sándort"!:)) Arany ember lehet, ha egy ilyen macerás tortát bevállaltál neki!:)) Lehet, hogy a mézes helyett ezt kérünk?:)) (csak vicc volt!!)
    Nádjának jobbulást, Borisznak meg rosszalkodást, addig biztosan nem beteg, míg rosszalkodni bír!:)

    VálaszTörlés
  2. Hű, de milyen finom... Annyira szívesen bevállalnám, ha Boti nem maradna ki belőle a tejszín miatt! Lehet mégis... csak kétfelé... jajj... nem kellett volna megkóstolnom nálad, akkor most nem éreznék ilyen erős késztetést, hogy megsüssem. Nádja jobban van?
    A megbeszélteket meg küldöm hamarosan!
    Csaba meg így igazán megérezte, milyen jó családban ünnepelni. Szilárd meg karácsonyi, szóval közeleg az övé is... :-S

    VálaszTörlés
  3. Boldog szülinapot az ünnepeltnek, így ismeretlenül is.
    A torta igen frenetikus lehet, nálunk imádnák: krémes, habos. Most inkább nem fogok hozzá.

    VálaszTörlés
  4. Marcsi, valóban arany ember. Megcsináltam neki, mert megérdemli............ Nektek is megcsinálom egyszer, de újra neki kell veselkednem!

    Ildikó,
    Nádja ma délelőtt moziban volt az apukájával, szuperül érezte magát, persze sírva jött haza. Moziban még nem fájt a hasa, itthon már igen. Azóta szerencsére nincs gond, remélem végleg kimásztunk belőle. Hajrá, uccu neki a tortának, biztosan Szilárdnak is ízlene, bár Boti miatt nem tudom, érdemes e.

    Macus, köszi a jókívánságot, a torta tényleg nagyon fini, zabáltatja magát. Nem bánjátok meg, ha egyszer rá tudjátok szánni magatokat!

    VálaszTörlés