Megint hétfő van. Olyannyira hétfő, hogy már este is van, nem csak hétfő. Rövid leszek és tömör, mert torkomban, mint megannyi, több 100 tű szurkálna, párosulva hozzá hidegrázós, ágyba vágyós rossz közérzettel. Pedig olyan büszke voltam magamra, hogy mindenkin átment a családban a nátha, csak rajtam nem. Eddig voltam erős és masszív. Van ilyen. Az egész múlt hetet a korán kelés határozta meg. Összevezetéses eboltás volt minden reggel, amihez én segítettem. A kutyusok szerencséjére én csak az adminisztratív teendőket láttam el. Jó magyaros szokásos hűen, ötször annyi ideig tartó adminisztrációt varrtak a nyakunkba, mint maga az injekció beadása volt. Kegyetlen, nem májushoz illő, bántó, fájdalmas, lábat, testet nem kímélő, hangulatot sem hidegen hagyó, rettenetes hideg volt minden egyes reggel. Úgy számoltam vissza, mint egy gyerek, aki a vakáció után vágyakozik. Mondtam már, hogy a férjem, milyen nagyszerűen bánik az állatokkal? Vádolhattok elfogultsággal, teljesen mindegy, gördülékeny, gyors, szakszerű, ügyes és kedves. Kedvesebb mint az emberekhez. Azt hiszem állatorvosnak is születni kell. Nekem nem menne....
Az utolsó zimankós, oltásos, korán kelős reggel a szombati volt, így fellélegezve a nyomás alól, étteremben ebédeltünk, a férjem nagylelkű meghívásának köszönhetően. Nem szeretek étteremben ebédelni. Mert türelmetlen vagyok. Mert eléhezek mire kihozzák az ételt. Mert nem szeretem ha túl közel vannak hozzám mások. És hát a gyerekek kora és viselkedése sem mindig kedvez, egy nyugodt, hátradőlős közös éttermi ebédnek. Most mégsem bántam, nem volt kedvem azon törni a fejem, mit állítsak elő a "Semmiből egészen". A helyi pizzériába mentünk, ahol tényleg jó a pizza. A többiek nem is variáltak, és jó szokásukhoz híven pizzát választottak, ráadásul pont ugyanazt, amit minden más alkalommal is. Engem nagyon érdekelne, hogy vajon ki, mi alapján választ ételt ha étteremben eszik? Én megyek a fejem után, vacillálok, már mindenki leadta a rendelését, én meg még folyamatosan csak kérdezem, hogy : - Drágám, de tényleg, szerinted most mit rendeljek? Ezt válasszam, menjek biztosra, vagy inkább ezt? Látom a férjem szemöldökét, ami már rég felszaladt a homloka közepére: - Mindegy, csak haladj már, válassz már valamit! - Ezt nem hiszem el!!! Választottam. A döntésem a mostanában rám szaladt + 2 kiló felesleg befolyásolta. Csirke hússzeletek, jó szaftos, szalonnás mártással, na de most figyeljetek, semmi krumpli, snassz saláta. Zöld saláta. Ennyi.
 |
| Apa és az Ő - Nádja által kreált arcfestékes - kicsi fia |
|
 |
| Nánnó és az Ő alvó anyukája - na, de nem is én vagyok a lényeg - |
 |
| Haramia koncerten ebéd után |
 |
| Nádja, Lilla barátnőjével élvezte a koncertet |
Más téma. Valami véget ért. Hál Istennek. Nem megyek részletekbe. Történt valami, ami több mint egy hónapos történet. Nem szép történet. Valami, amiből még most sem sikerült felébrednem. Valami, amit nehéz elhinni, hogy megtörténhetett. Valami, amit el akarok felejteni. Valakik, akiket soha, de soha többé nem akarok látni. Történt valami, ami miatt meg kell tanulnom embereket kiismerni. Valami, ami miatt bizonyos szituációkban emberekhez másképp kell majd viszonyulni. Lecke. Lecke. Lecke. De vajon képes e az ember önmagát meghazudtolva az esze után menni? Láttam önzést. Mázat. Képmutatást, nem akármilyen fokon. Láttam számítást, előre kiszámítottságot, pofátlanságot, hazugságot. Láttam felnőtt embereket óvodásokhoz is méltatlan, pökhendi módon viselkedni. Nem szeretnék ilyen emberekkel többé találkozni. Szeretném felismerni őket és soha de soha a magam közelébe nem engedni. Isten óvjon mindenkit Tőlük!
 |
| az ajándékom |
És, végül, de nagyon is első sorban, megérkezett Vianne ajándéka. Képeljétek, ajándékot nyertem. Egy igazi vanília esszenciát. Most még annyira a bűvöletében élek, hogy csupán nézegetem. Bevallom azért is, mert tudatlan, járatlan vagyok a felhasználását illetően, így hát meghátráltam és várom a megfelelő pillanatot, amikor az édes nedű első csöppjeit valamibe bele csöppenthetem. Köszönöm Gesztikének, hogy bepalizott a játékra, ahol nem várt eredményemnek köszönhetően válhattam ennek a csodás ajándéknak boldog tulajdonosává. És nagyon nagy és hálás köszönet Vianne - nak a csodás ajándékért, aminek el sem tudom mondani, mennyire örültem. Köszönöm a bizalmat! Gyönyörűségesen szép hetet Mindenkinek!
Tökéletesen egyetértek,a Te férjed egy született állatorvos. Olyan szeretettel kezeli az állatokat, hogy harmatosabb lelkű gazdinak könnybe lábad tőle a szeme. Figyelmes és türelmes velük. A sok fázásért meg nagyon sajnállak, tekintve, hogy milyen apró méret vagy még melegben is!
VálaszTörlésFevikém!
VálaszTörlésMegint annyira szépeket írtál, csodállak érte.
Örülök, hogy túl vagy rajta, ezek után már csak jó jöhet.
Annak is örülök, hogy megjött Vianne ajándéka, én is épp tegnap kaptam meg.
Nem felejtettem el a játékot, csak ahhoz picit több idő kell.
Rohanósak a napjaim, tanulok ezerrel, kb. 600 oldalt kellene ismernem::-(((
A vendégeink is itt vannak még, közben temetésre is kellene mennem, szóval nem sorolom.
Viszont tegnap este Pesten voltunk apával a kisfiúnkkal mentünk el vacsorázni egy szuper helyre, névnapja volt. Annyira jó volt, hogy egész hétre feltöltődtünk.
Tündériek vagytok a fényképen:-)
Hmm,ha nekem csak 2 kiló + om volna:-)))
Puszillak!
Évikém! Nem mondod, hogy beteg vagy!?? Jobbulást neked!
VálaszTörlésA férjed tényleg a legjobb állatorvos, Berta is bizonyítja!:)
Gratulálok az ajándékodhoz, megérdemelted!
A rosszat meg töröl, töröl, és elenged, soha többé nem gondol rá!:)
Fevi, jobbulást kívánok. Egy jó forró tea, ölelő pici karokkal a nyakad köré fonódva ... Garantált gyógyulást idéz elő. "anyagyóógggyujjjmeg" -mondták nekem a varázsszót anno. Majd mellém bújtak kitúrva helyemről és versengtek kigyógyít meg hamarabb :)))
VálaszTörlésA vanília eszenciát használd örömödre. Kiváncsian várom mibe cseppented bele előszőr. Nekem a vaniliáról mindig egy kedves, buta történet jut eszembe. Időszámításunk előtt mikor még diák voltam, dolgoztam egy tejüzembe nyáron szünidőbe. Ott készítették a vaniliás, mazsolás krémtúrót is.:)) Minket diákokat ugrattak, ha küldkihivdkividdbe munka volt. Egyik nap a barátnőmmel mi voltunk a sorosok a raktárból kihozni a vanília eszenciát a krémtúróhoz. Hatalmas 10 literes ballonokban tárolták. Az egyiknek a betöltés során végig folyt az oldalán az eszencia. Mondanom sem kell, mikor mi hozzá értünk és nyakig vanília illatúak lettünk tőle egyet gondoltunk...
Másnap kis fiolával mentünk vissza. Hétvégén már diszkrét "francia parfümként" használtuk bevetésünk során. Csak annak az arcát no, meg a miénket kellett volna látnotok, aki a moziba előttünk ülve végig azt kereste , hogy honnan jön ez a sütemény illat. Innentől kezdve nem is kentük magunkra többet, mert fordítva sült el a dolog. :(
Jó volt olvasni a hétfődet megint.
Szép hetet neked és a kis csapatnak, mert látom, hogy itt állandó létszám van.
Puszi Judit
Elöször is gyógyulj meg minnél hamarabb!!!
VálaszTörlésAz állatokat én is jobban szeretem mint az embereket, ritka az olyan állatorvos, aki érti és szereti is, amít csinál.nekünk szerecsére klassz állatorvos jutott.
Étterem? Hát az a helytől függ, h mit eszem, a létező kedvenc helyeimen, a kedvenc ételeimet szoktam kérni.
Az emberek, nos igen sok pofont oszt az élet, az emberek által és ezt sajnos nem tudjuk elkerülni, pedig milyen jó lenne előre látni, h ki milyen, h szóba állajk-e egyáltalan x illetővel. v már előre kerüljem nagy ívben.
Nem irigyellek a sok vacogásért...
VálaszTörlésAz a bizonyos pizzéria nekem is kedves, annak idején jártunk párszor apával ott és kellemes, romantikus emlékeim vannak onnan... Menni kéne már egyszer.
A legjobb benne sztem, hogy a főzésnek a pepecselés-kóstolgatás része kimarad, így üres pocakkal, nyugodtan tudsz enni, nem?
Puszillak!
Ildikó
Dóri,
VálaszTörlésköszönöm az elismerést, nagyon jól esik!
Gesztike,
már értem, miért nem talállak semerre. Van akkor most teendőd rendesen. Tanulj csak, biztosan beérik a gyümölcse. Megfelejtkeztem a vendégeidről, a temetésről nem is beszélve.
Szóval Ti is étteremben voltatok? Hol, merre? Kíváncsi vagyok a részletekre, majd remélem elmeséled.
A 10-es listának bármikor örülök, bármikor, amikor időd lesz, mert ha Te megírod, az igazi kedvesség lesz.
millió puszi és remélem hamarosan beszélünk!
Marcsi,
képzeld, mára már sokkal jobban lettem, a csúcs a tegnap este volt, de szerencsére én az egy napos betegségek nagy mestere vagyok, de addig a világ legrosszabb betege.
Köszi a doktor úr dicséretét, Berta nevében is, remélem hamarosan mehetünk az újabb szurival, mindig nagyon hangulatosra sikerül.puszi
holnap reggel megpróbálok rebarbaravadászatra kiloholni a piacra, hátha összefutunk........
Kedves Millefiori,
hát igen, az ölelő gyerek puha meleg kezek, mindent megérnek. De őszintén szólva, gyerekek mellett nem lehet beteg az ember. Szerencsére mára szinte elfújta valami az egészet!
Jó fej csajszik voltatok Ti is. Hány meg hány ilyen történet van az ember erszényében. A történeted, felidézte az én nyári munkáimat is, ott is akadtak édesbús történetek. És mi mást, mint a barátság szentségét, a sok közös röhögést, az értő összenézéseket, a hülyeség hülyeség hátánt...ja, és hát persze a vaníliás krémtúró ízét. Holnap megyek is, és veszek magamnak egyet.
Neked is, és mindannyiótoknak szép Hetet!
Jdudar,
de jó, hogy megint beugrottál hozzám. Akkor étel választásban étteremben hasonló vagy mint a férjem. Ő is a szokásos jól bevált mellett dönt. Nem úgy én. Na én nem.
Szerencsére nekünk is van egy jó állatorvosunk, de légyszi szólj, bármikor, ha mégis szükségetek lenne a Ti jól beválltatok mellett valakire.
Emberismeret? De jó lenne jól művelni, és ezáltal tudni magunkat megkímélni nehéz, fájdalmas tapasztalásoktól.
Remélem találkozunk jövő héten is! Szép Hetet Nektek is!
Hát ha valaki megérdemelne már egy jó kis romantikázós, pizzázós estét, azok Ti vagytok Ildikém. Szóval, megy a drukk, hogy mihamarabb teljesüljön ez az apró kis kívánság!
VálaszTörlésÉn egyébként, mint mondottam, nem vagyok hálás éttermi közönség. De azért nem panaszkodom, jó volt, a kaja finom, és kényelmes, és jól esett, és tényleg, nem kellett főzni, az sem volt most rossz.
puszi Nektek!