2011. május 11., szerda

kekszcsinálóval gyártott kekszek

 Tudjátok, nagyon kedvező áron beszereztem magamnak egy keksz csináló berendezést, több mint fél éve. Aztán kiderült, hogy nem mindig jó ötlet látatlanul vásárolni valamit, hamarosan rájöttem, hogy száz sebből vérzett a nagy örömmel beszerzett szerkentyűm. Én továbbra is nagyon szeretettem volna egyet, így Anyukám szülinapomra megajándékozott egy vadi újjal. Össze állítottam a tésztát, és annyira nem ment a használat elsajátítása, hogy több órás konyhai ácsorgásos project lett csupán, szép kekszek helyett. Kekszek végül is lettek, de nem szépek, és nem a kekszcsináló berendezéssel készültek. Így újabb egy hónapra pihentettem a projectet. A héten megkértem Anyukámat, jöjjön át, és az első momentumtól, vagyis a tészta összeállításától kezdve kísérje végig botladozásomat, különben az oly vágyott gépezett tőlem a dobozában rohadhat meg. Neki is okozott némi fejtörést a dolog, és megkockáztatom, hogy a gépezettel sem stimmel minden, de végre, ha különösebben nem is túl szépeket, de legalább kekszeket vagyok képes elő állítani a keksz csináló berendezésemmel. 
Valószínűleg senkit nem hoz lázba ez a bejegyzés és a kekszem, nem is tettem volna fel, de Timi barátnőm pont tegnap tett látogatást nálunk, és olyan lelkesen "tömte" a kekszeket magába, hogy külön az Ő kedvéért felteszem a receptet. Timi -nek is rendelkezésére áll egy szuper kis szerkentyű, a recept maga tökéletes, szóval ha követjük a recept utasításait és boldogulunk a gépezet helyes használatával, állati fini kis kekszekkel tömhetjük degeszre magunkat, a megmaradó kekszekkel pedig meg a dobozunkat.
  • 36 dkg margarin
  • 14 dkg cukor
  • 2 tojás
  • 2 vaníliás cukor
  • csipet só
  • 60 dkg liszt
  • 1 tk. sütőpor
Először a margarint habosra kavarjuk a cukorral, és vaníliás cukorral, majd jöhetnek a tojások, a csipet só, majd a sütőporral vegyített liszt. Lágy, de össze álló masszát kell kapnunk. A tésztánkat bele adagoljuk a szerkentyűbe, és szép és változatos formájú kekszeket gyártunk belőle. Ez a tészta jó kiindulási alap, amit kedvünkre ízesíthetünk. 180C-ra előmelegítjük a sütőnket, és nem sütőpapíros, hanem pucér tepsire helyezzük a kekszeket. Kb. 15-20 perc alatt készre sütjük őket. 
Annyira tetszett a gyerekeknek is a keksz, hogy nem adok magamnak több mint két átaludt éjszakát,  és neki láthatok a kekszes dobozok ismételt feltöltésének!

2 megjegyzés:

  1. én is nézegettem a multkoriban, hogy milyen jó lenne egy ilyen sütinyomó...(az full műanyag volt, amit én láttam) ezek szerint, ha nem akarok szívrohamot kapni mellette, inkább ne is vegyek?:) vagy mondjuk fémmel működhet a dolog?

    VálaszTörlés
  2. Én először egy "full" műanyagot vettem teszveszen használtan, aminek a törzse már eleve repedten érkezett. Szóval kidobott pénz volt. A következőt Anyukámtól kaptam a szülinapomra és fémből van, és természetesen elsőre nem boldogultam vele. Azután, hogy Anyukám rám szánt egy délelőttöt és közelebbi ismertségbe kerültünk a szerkentyűvel, most már talán azt merem mondani, hogy megyeget a használata. De kérlek, hogy ne engem vegyél alapul, mert technikai analfabéta vagyok. Akiket én ismerek és tudom, hogy van ilyenjük, szerintem nálam ügyesebben használják. Érdemes venni, ha szeretitek a helyes és egyszerű kekszeket. De légy türelmes hozzá!

    VálaszTörlés