Igéző, rozsdaszínű őszben

Igéző, rozsdaszínű őszben,
ketté vált előttem az erdő zöldje.
megszűnt tér és idő.
nem fájt a test.
több a megszokottnál,
minőségi
tudatmódosult állapot.
Több jutott belőle az átlagosnál.
Nem volt gondolat.
Egy ideig.
Nem fájt futni.
Nem szorított mellkas.
volt elég levegő.
én és én,
és a tiszta gondolat.
tűhegyes, letisztult pillanat.
egyenes, vonalas állapot
ilyenből csak nagyon a kevés.
Lehet vékony mint a selyem.
jeges, hűvös, dermesztő visszatérés a mostba.
Vége.
Átfordul a szomorúba az emlékezés.
Nyár az őszbe.
Szól a zene a fejemben
Visszatértem a mostba.
Még haza sem értem.
Záporozó kérdések.
Kérdések nyitva.