vendégposzt: hamburger husi tárcsán sütve

Mielőtt bele csapnánk a lecsóba, had mondjak Nektek néhány szót az én vendégposztolómról. Nem más Ő, mint az én igen nagyra becsült férjem. 

Remélem rendszert kíván csinálni a heti egyszeri bejegyzéseiből és nem csupán az idegeimből. Első bejelentkezését heves lelkesedés fogadta, így a Ti pozitív visszajelzéseiteknek köszönhetően, egyenlőre úgy tűnik, fejet hajtott az én kezdeményezésem előtt is, és időnként tiszteletét teszi majd itt nálam, és időnként megörvendeztet majd benneteket frenetikus humorú receptleírásaival, és más megnyilatkozásaival. A mostani bejegyzésébe bekopizott részekben ne keressetek logikát, sem feltétlenül összecsengést a recepttel. Írói vénája és humorérzékének bemutatásaként csepegtetett nektek részletet, kiadásra váró könyvéből. Fogadjátok Őt nagy szeretettel, és élvezzétek irományait!!!

a hambi húsról nem készült kép, ne is várjatok fotót, bezzeg a bloggazda bucijairól igen....

Közkívánatra újra jelentkezem. Rovatom címe: hogyan főzzünk jól?

Nem sok idő telt el legutóbbi anyagom óta, és ismét rendkívül ízletes falatokat készítettem.

Felkérést kaptam hamburger (hús)pogácsa elkészítésére, melyhez a (stohl)bucit nem én csináltam -, bár megtudnám.

Mivel a konyha zárt légterében ezen ételek készítése olyan iszonyú bűzzel és füsttel jár, hogy a látási viszonyok a nullára csökkennek, és a mentők kétpercenként hordják ki talicskán a súlyos füstmérgezést szenvedett egyedeket, ezért választásunk a szabadtéri tárcsán való sütésre esett.

Az alapanyagot tekintve nem állt itthon rendelkezésre tisztán marhahús tisztán, ezért 50-50 marha-disznó aránnyal dolgoztam.

Hozzávalók:

- 1 kg marhahús

- 2 db jó nagy fej hagyma

- 15 gerezd fokhagyma

- 1 dl mustár

- 2 db tojás

- só

- bors

- pirospaprika

- fahéj-ez mégse

- zsemlemorzsa-a megfelelő állag eléréséig

Miután jól nekivetkőztünk, a húst jól összekeverjük,  utána kezet mosunk, mert a nyers hústól különféle dögletes fertőző és egyéb parazitás betegségeket kaphatunk, amelyeket itt most nem részletezünk…

Védőszemüveg felhelyezése után összevágjuk a hagymát, a fokhagymát is, majd össze passzírozva a húshoz adjuk. Ugyanígy járunk el a további hozzávalókkal is, majd a masszát összekeverjük, letakarjuk, és a hűtőbe rakjuk egy pár órára, hogy összeérjenek az ízek. Amíg jönnek a vendégek alszunk egyet. A bucikat nem mi készítjük, azzal nekünk dolgunk nincs. - Azért ezt is el kell készítenie ugyebár valakinek. Na, ilyenkor jól jön a háznál az asszony, csak hogy én is, mint első számú bloggazda -, valamit hozzá fűzzek! hamburger buci - itt

Mikor felkeltünk tüzet rakunk a kis kerti grillkészülékben , jól megrakjuk had égjen le, és legyen jó sok parázs.

„Tudományosan igazolható tény, hogy az ember hőérzetére, kihat érzelmi állapota. Kellemes barátságos, meghittebb környezetben az ember, egyszerűen kevésbé fázik, mint rideg, elutasító, barátságtalan kondíciók közepette. Ezt igen egyszerű pszichológiai kísérlettel igazolni is lehetne; a kontroll csoportot egyszer ilyen, egyszer olyan érzelmi temperáltságú hangulatú laborokba kell vezetni, természetesen azonos hőmérsékleti viszonyok közt, és aztán a tapasztalatokat kikérdezni, kiértékelni etc. Ezzel jelentősen lehetne csökkenteni a fűtésre fordított káros anyag kibocsátást, mely egyébként az összes káros anyag kibocsátásnak csaknem felét teszi ki.”

A tárcsát férfias mozdulattal a parázs fölé rakjuk, és megvárjuk hogy átmelegedjen. Addig kinyitjuk az első sört, majd kihozzuk a húst a hűtőből. A tárcsát bekenem zsiradékkal, majd a húsból kis gombócokat veszek ki, megszagolom, nyugtázom, hogy milyen marhajó illata van, majd először húsgombócot készítek, majd ezt szétnyomva lepénykét. Ezt tárcsára helyezem, és lapos kis konyhai eszköz segítségével nyomom össze, forgatom megállás nélkül. A tárcsára 8-10-is ráfér egyszerre. Sütési idejük 5-10 perc a hőfoktól függően. Ha valamelyik lepottyan a közelben ólálkodó kutya vagy macska örömmel felporszívózza, még akkor is ha hólyagosra égeti magát. Zsebkendő legyen nálunk, mert a füst gyakran megy majd a szemünkbe, könnyezünk, köhögünk majd , a melegben izzadni is fogunk, és a hajunk is bűzleni fog. Miközben készítjük a húsokat, a többiek már röhögve eszik a kész hambikat, és tojnak a fejünkre, ahogy a füst mélyén izzadva szenvedünk.

Miután mindennel kész lettünk mi is hozzáláthatunk a falatozáshoz, ha szerencsénk van utolsóként egyedül a sarokban. Utána van még a takarítás is. A tárcsát vastagon fedi majd a zsír és az odaégett húsdarabkák, ezt le kell vakarni, vagy a kutyával lenyalatni, általában tükörsimára takarítják. És hát mosogatni is lehet.

„-Na elég a nyavalygásból - vette fel Torquemada testre feszülő kezeslábasát, mert már elege volt az ezredesből is. A fal oldalán kis keskeny perem volt, melyen oldalazva el tudtak indulni. Az ezredes azt is észrevette , hogy jobbra nem egészem 125 méterre összetákolt fa függőhíd vezet át a túloldalra. De hirtelen jobb ötlete támadt: gondolta megelőzi  a többieket, és ebben szerepe lesz annak is hogy  korábban versenyszerűen balettozott a császári csapatban. A folyosó sarkán talált egy jó hosszú vékony telefonzsinórt, most ezt villámgyorsan meglengette a feje fölött és áthajította a végén levő készüléket nehezéknek használva a túloldalra.

Közben a többiek lázasan igyekeztek a sziklaperemen a függőhíd felé. Bismarck hirtelen megcsúszott: -Áh sájze -szisszent fel, fejét beverte, rögtön elborította a vér..

Az ezredes közben balettruhát húzott, és egyensúlyozó rudat fogván a kezébe megpróbálta átverekedni magát a dróton. Kastanov és Torquemada elérték a függőhidat és most megpróbáltak átmenni rajta.- Nézzétek, -röhögött fel Malafejev, amikor látta hogy az ezredes a szakadék felett egyensúlyozik kezében egy pecabottal –Beszarás -mondta hitetlenkedve Kastanov…”