napraforgó a la Marcsi alias Limara

Az, hogy nagyon is konform vagyok, azt a mellékelt bejegyzés is hűen igazolja. Beálltam én is a sorba. Azok sorába, akik elkészítették Marcsi napraforgóját. Nem bántam meg, az egyszer biztos, a gyerekek meg egyszerűen a rabjává váltak. Addig nem is igen voltak hajlandók másból enni, amíg ez el nem fogyott. Ha nem is malomkerék méretű, de két hatalmas sütiről van szó. Miközben sült, azon gondolkodtam, ugyan mit kezdek ennyi sütivel, gondolatban már egy részét elajándékoztam, egy része a mélyhűtőben végezte. Nem került sor egyikre sem, és erre abban a pillanatban fény derült, amint a gyerekek az asztal mellé ültek, és neki láttak a sütinek. És a kérésnek nem volt vége. Komoly aggodalomba fogtam, ugyan nem lesz a mértéktelen evésnek hányás a vége. Nem lett! A tészta mennyisége lehetőséget nyújt arra, hogy akár sós, akár édes változatot készítsünk. Ezt a lehetőséget semmi pénzért ki nem hagytam volna. Jöjjön először a sós......

A hozzávalókat Marcsi blogjáról szemérmetlen módon ide ollózom. Marcsi, ugye megbocsátasz nekem?

• 50 dkg finomliszt
• 1 tojás
• 140 g joghurt
• 3 ek. olaj
• 1,5 tk. só
• 1 ek. cukor
• kb. 1,8 dl víz
• 2 dkg élesztő
• + 1 tojás a lekenéshez
• szezámmag, fekete szezámmag  
• 
  
• Kenyérsütő híján én továbbra is a klasszikus módon készítem a tésztát. Amikor a bedagasztott tészta kb. a duplájára megkelt, 4 részre osztottam, pont ahogy Marcsi javasolta. Az egyik kis bucit köralakúra kinyújtottam, majd ráhelyeztem a sütőpapíros tepsire, és megkentem a töltelékkel. Jelen esetben zöld pestóval, amely igazi nosztalgikus hangulatát az adta, hogy a tavaly nyári olaszországi nyarlásunkról hoztuk magunkkal. Már egészen elfelejtkeztem róla, és amikor rá találtam, azon gondolkodtam, vajon ez lesz e nagy becsű pestónak a legmegfelelőbb felhasználási módja. Azt kell, hogy mondjam, tökéletes párosítást alkottak. A pestóval megkent tésztára jó vastagon cheddar sajtot reszeltem. Kinyújtttam a következő kis bucit, majd azzal befedtem a már megkent tésztánkat. Ezután lisztes pohárral lenyomatot képeztem a tésztára, amely a virág közepét adja. Majd jöhet a fonás, csavarás, kelesztés, tojással bekenés, díszítés és végül a sütés

 Jöjjön az édes napraforgó! Nálunk a mákos minden féle formában és végeláthatatlan mennyiségben mehet. Megfőztem a nagymamai hagyatékot, azt a mákos krémet, amely minden karácsonykor belekerül a bejglibe.

Hozzávalók szabadon:

• darált mák
• cukor
• fahéj
• citrom és citromhéj
• zsír
• reszelt alma
• tej

 Imádom és a gyerekek is. Még ki sem hűlt a krém, csak félre tettem a kőre, had hüljön, mire oda néztem Borisz nyakig a lábasban volt, és a fele krém hiányzott. Imádom, hogy a nagymamám ilyesmit hagyott ránk, és hogy az Anyukám megtanított rá, hogyan készítsem, hogy én is rá hagyhassam majd az én gyerekimre. Ez is egyfajta örökség. 

A tésztája pihe - puha, omlós. Szemnek gyönyörű, igazi vendégváró aszalra való. És még azt is megkockáztatom, hogy egy kevésbé tapasztalt háziasszony - magamra gondolok - , is, viszonylag könnyedén káprázatathat el egy nagy asztaltársaságot!