hála ma is........

Olyan fáradt vagyok, hogy napok óta képtelen vagyok rávenni magam egy nyamvadt hajmosásra. Hál Istennek a mai rossz időnek - csak, hogy legyen okom a rossz időnek is örülni -, nem sok lehetőségünk adódott emberek közé menni. Így, a cseppet sem szalonképes állapotom szinte házon belül maradt. Na jó, délelőtt kiugrottunk azért a piacra picit, ahol minden hónap 3. szombatján nem a hagyományos, klasszikus piac van, hanem olyan mindenki piaca féleség, ahol bárki árulhat is és vehet is. Alig voltak árusok, vevők meg aztán végképp szinte senki, olyan jó makói szokáshoz híven. Azért mi elbóklászgattunk a gyerekekkel, a nem mondom, hogy fakasordító hidegben, de kifejezetten nyirkos, kellemetlen időben. Úgy indultunk, hogy tisztáztam a Nádjával,  csak semmi követelőzés, hiszti és egyéb negatív látványos megnyilvánulás. Ő persze megígérte. Még  is "csodák csodájára" nagyon hamar bekövetkezett a nagyon is hangos, és elnyomhatatlan hiszti. Jó lenne érteni, megérteni ezeket a jeleneteket. Lehet, hogy értem, legalább is megpróbálom érteni, hogy mi megy ilyenkor végbe a szívében. Rossz veszekedni, elveszteni az önuralmam, méregbe gurulni és leszidni. Mindig megpróbálom elmagyarázni, hogy miért vagyok mérges, hogy mit miért kérek, hogy ezek a kérések nem csak nekem fontosak, hanem miatta is, és azt is tudom, hogy érti amikről beszélek. Értem az ösztönünkből fakadó vágyakozást, amit átél, de.........Az igazi filmszakadás nem itt, hanem a hazaérkezés előtti utolsó állomásnál, az egyik kisboltnál volt, amikor a Nádja csak rendelt, és rendelt, és rendelt, és csak mondta, és mondta, hogy még ezt is kérem, meg azt is.................... Engem a semmiből elöntött a veríték, forgott velem a világ, és energia vesztetté váltam. Megszűntem létezni a boltban, ott akartam hagyni az egész vásárlást, úgy ahogy voltunk, félig bevásárolva. Nem volt hirtelen értelme agyaskodni, megpróbálni Nádját meggyőzni.  Én lettem hirtelen alkalmatlan, enervált és tehetetlen. A nap további része is ebben a tehetetlen nevelni próbálgatós hangulatban telt. 

megszelídülten..............

Ma azért vagyok hálás, hogy a nap végére normális tudtam maradni, talán van rá esély, hogy nem bolondultam meg. Azért, hogy az egész napos rosszalkodásban teljesen kimerült gyerek édesdeden alszanak odabenn. És azért is hálás vagyok, hogy mindettől függetlenül, volt kedvem egy régen vágyott eddig még nem csinált fügés sütit megsütni, és csodák csodájára a Nádja elég sokat evett belőle. 

szétrepedezve............

Az meg csak hab a tortán, hogy mindjárt bevonulhatok egy hatalmasat aludni a friss, tiszta ágyamba.

Ja, és azért is nagyon boldog vagyok, hogy az alapítványunk nevében sikerült viszonylag sok mindent küldenünk az iszapkárosult területekre az ottani szerencsétlenül járt embereknek! Szívből kívánom, hogy legyen erejük és bizalmuk az újrakezdéshez!!!

állatorvos férj kedvéért feltéve, még ha cseppet sem vág a napi bejegyzéshez - mellesleg a legpofátlanabb macska, akivel valaha találkoztam