2010. október 8., péntek

Ma miért vagyok hálás

Hajlamosak vagyunk elfelejteni megbecsülni azt, amink van, és ami jó az életünkben. Természetesnek vesszük sok dolog létezését, olyan dolgoknak a jelenlétét is, melyek létezése nem más, mint áldás, ajándék. 
Legsarkalatosabb mindezek közül, hogy lehetnek és vannak gyerekeink. És hogy vannak szüleink! Barátaink, mély, tartalmas emberik kapcsolataink. Ha mindez megvan, azt hiszem mindenünk van!
A mai naptól megpróbálom minden nap nagyon röviden összegezni - híresen nagy beszédes lévén, ez nagyon nehéz lesz -, az adott nap azon dolgait, amelyek örömet okoztak nekem, és amiért hálás vagyok.
- Ma nagyon jó volt, hogy van autónk, és ebben a hidegben nem kellett bicajoznunk a Nádjával oviba. 
- Hogy az alapítványunkkal elindítottuk a Családi Központot, amit nem értékelnek ugyan sokan  túl nagyra, de Borisz imád reggelente menni az Ő Inci nénijéhez, aki agyonig kényezteti a gyerekeket.
- Szuper volt Incike barátnőmmel egy egész délelőttős csajos napot rendezni 
Jó volt, hogy nem kellett nekem a főzéssel bíbelődnöm, mert anyukám átvállalta mára
- Szuper, hogy csak rövid időre aludtam be angol tanulás közben
- Jó, hogy Anyukám vigyázott a gyerekekre ezért el tudtam menni pilatesre, ahol a mozgás mellett Kriszti barátnőmmel is találkozhattam, és röhöghettem
Bocs Mama, hogy megszegtem az ígéretem és feltettem a képet rólatok, nekem nagyon fontos
- Jó, hogy van kedvem ide ülni írni
- És jó, hogy ez az édes két kis mütty, végre álomra szenderült és édesdeden alusszák álmukat.  

2 megjegyzés:

  1. Jó volt ezt olvasni, Évi!
    Az én panaszos hangú bejegyzéseim után egy ilyen igazi optimista hozzáállást látni. Tényleg össze kellene ülnünk egy kávéra végre, meg egy kiadós dumcsira, nem olyanra, mint a minap a kórházudvarban. Csak attól tartok, nem énrám ragadna az optimizmusodból, hanem rád ragadna az én pesszimizmusomból :-P
    Amúgy nagyon tetszik a blogod, és jót mosolyogtam, én is pont így sütök, főzök :-)
    Puszillak:
    Hajdu Ildikó

    VálaszTörlés
  2. Ildikó, szólj ha lesz időd kávézni, megpróbáljuk összehozni, tudod, nagyon szívesen. Ne aggódj, én is szoktam bosszankodni, mérges is szoktam lenni, és néha én sem látom a dolgokat rózsaszínben, de ez nagyon is természetes. Tiszta pillanataimban nagyon értékelek mindent, ami jó az életünkben. De nagyon is tudom, hogy ezzel te is így vagy!

    VálaszTörlés